Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK 2.3.7. Képoszlop Az 1761-es vizitáció egy másik kőoszlopról is megemlékezik, amelynek a tetején kereszt található. A földesúr egykori tiszttartója állíttatta, de már senki sem gondozta (CV 1761, 55). Mindebből arra következtethetünk, hogy az alapítás jóval korábban történt. Egyéb említése forrásainkban nem fordul elő. A szűkszavú leírás nyomán leginkább ún. képoszlopra gondolhatunk. E középkori eredetű emlékműtípus folyamatosan továbbélt az újkor századaiban is. Hédervár határában ma is áll egy példánya. Az alacsony talapzaton magasodó hasábos, sarkain elmetszett pillér gazdag profilozású párkányok közé fogott tabernákulumot hord. Teteje ma kereszt nélküli. A kisalföldi képoszlopok legutóbbi számbavételekor Perger Gyula a bezenyeivel, kópházival és peresztegivel egy csoportba sorolta felépítésük hasonlósága okán, és a XVII. századra keltezte (Perger 1993, 369). A hédervári felekezetek történetének ismeretében ez a dátum a század második felére szűkíthető. A tiszttartó tevékenysége így - amennyiben az 1761-es adat valóban e ma is álló képoszlopra vonatkozik - inkább csak a megújításra szorítkozhatott, mivel e korai időszakban - mint az a bezenyei példa is jelzi, amelyet gróf Forgács Zsigmondné gróf Pálffy Katalin emeltetett 1637-ben (Perger 1993, 369) - a mecénások a földesúri, arisztokrata családokból kerültek ki. 2.3.8. Keresztek Mint a fentiekben láthattuk, az "idők igazságtalansága" még a kőből emelt, nagyobb szabású, figurális monumentumokat is elemészthette. Hatványozottan jelentkezett e veszély a kevésbé igényes, egyszerűbben kialakított vagy éppen romlandó anyagból készített emlékeknél, amilyenek a keresztek is. A XVIII. századi írott kútfőkben említett ötből ma 99 már egy sem áll. Keresztről említést elsőként az 1761-es jegyzőkönyvben találunk. A helység végében egy régi kereszt magasodott, amelyet Fülöp János állított, valószínűleg jóval korábban, mivel a felvétel időpontjában már senki sem gondozta (CV 1761, 55). Anyagáról hallgat a forrásunk: mivel azonban a további emlékek kapcsán mindenütt feljegyezték azok kő anyagát, így talán nem tévedünk túl nagyot, ha feltételezzük, hogy e kereszt fából készült. Sajnos Fülöp János személyéről sem tudunk többet. Két kőből faragott darabról az 1780-as vizitáció szól: ezek alkalmasint a környező földeken emelkedtek. Az egyiket a Zselire vezető mezőn állították fel, a másikat pedig az "új praediumhoz" vezető határban. Ugyanebből az időszakból tudomásunk van két további keresztről, amelyek szintén a lakott területeken túl, de immáron egyházi létesítmények160