Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK Az Olajfák hegye jelenet önálló köztéri szobor témájaként egyedülálló: az epizód leginkább stációs sorozatok részeként bukkan fel barokk szobrászarunkban (pl. Sopronbánfalva, 1667). A jelenleg is álló monumentum - mint már említettük - a XVII. századból való s tönkrement Fájdalmas Krisztus emlék helyére került. A tematikához való ragaszkodásra az Agónia Christi társulat hédervári működése szolgálhat magyarázatul. A confraternitás alapszabályának 2. pontja ugyanis kimondta, hogy a tagok kötelesek minden héten két misét hallgatni, egyet hétfőn az elhunyt s egyet pénteken az élő testvérekért (CV 1780, 10). Eközben fohászkodhattak Krisztus Szent Véréhez, miként az az 1768-ban kiadott Jó Illatú Rosáskert c. imakönyvben olvasható: "a te drágalátos Szent Véredért mellyet te a Szent Olaj hegyén nagy bőven ki-ontottál, szabadicsd-ki a te meg-hólt híveidnek lelkeit, a Purgatóriumnak rettenetes szörnyű tüzének kinnyából" (Szilárdfy 2001,236). A talapzatra vésett feliratból úgy tűnik, hogy a szobor felállítását elsősorban a mezőváros népe szorgalmazta s tett rá fogadalmat, de a költségeket már a gróf, (I.) Mihály állotta. 2.3.6. Flórián-oszlop Az 1761-es kánoni látogatás jegyzőkönyve tudósít arról, hogy a kastély előtti téren kőből készült hasáb alakú, vaskos oszlop emelkedett, amelyet a tűzvészek ellen védelmező Szent Flórián tiszteletére állíttatott a Viczay család. A monumentum fenn- s rendben tartásáról is ők gondoskodtak (CV 1761, 55). Létrehozatalának körülményeiről és időpontjáról hallgatnak forrásaink. Ez már csak azért is meglepő, mivel az 1780-as vizitáció rövid megjegyzése alapján, amely szerint Flórián alakját még négy másik szent szobra egészítette ki, ez az oszlop tűnik a leggazdagabb kialakításúnak a hédervári kisemlékek között (CV 1780, 38). Az 1812-es vizitációban már nem említik. Valószínűleg a kastély körüli park 1788-as kialakítása során bontották el. Flórián ókeresztény szent, aki katonatisztként szenvedett keresztény hitéért mártírhalált. Legendája szerint már gyermekként imájával megoltalmazott egy égő házat a teljes elhamvadástól. Bár kultusza már a középkorban is létezett, de igazán a XVII-XVIII. században bontakozott ki. Népszerűségére jellemző, hogy szinte nincs falu, ahol festett vagy faragott képmása ne fordulna elő oltáron vagy köztéri emlékművön (Bálint 1977 L, 351-352). A hédervári monumentum pusztulása azért is nagy veszteség, mert Flórián a leggyakrabban egyedül vagy mellékalakként szerepelt, míg itt egy nagyobb együttes központi eleme volt. Ez utóbbi okán valószínűsíthetően a XVIII. század közepén vagy azt követően állíthatták. Bizonyára Viczay (I.) Mihály és Draskovich Júlia megrendelésére készülhetett. 159