Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Tanulmányok - Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei
ARRABONA40.2002., TANULMÁNYOK elhamvadtak a nagy tűzvészben. Az új, a XVII. század végén készült berendezésről már pontos képünk van. A Mihály arkangyalnak szentelt főoltár Barilovics Gergely tiszttartó költségén készült. Vászonra festett retábulum-képe az arkangyalt, míg az oromzati kép Krisztus feltámadását ábrázolta. Az oltár két oldalára Szent István és Szent László, oromzatára Mária s angyalok szobrai kerültek (CV1697,2; CV1714,57). A leckeoldalra Deli Ferenc rárói provizor a Szent Kereszt tiszteletére állíttatott oltárt. Fára festett retábulumképén a keresztrefeszítés jelenete volt látható, a kereszt tövében Máriával és Ev. Szent Jánossal. Az oromzatra Fájdalmas Mária szobor került (CV 1697,5). Az evangéliumi oldalon 1697-ben Szent Rozália fából készült oltára állt. Retábuluma hármas tagolású volt, középütt Szent Rozália, kétoldalt Szent Anna és Joachim, míg az oromzaton Padovai Szent Antalt festett képmásaival (CV 1697, 2). Az oltárt közvetlenül 1714 előtt lecserélték egy újra: ennek festett retábulumképe Padovai Szent Antal alakját idézte meg, míg az oromzati kép a Szentháromságot ábrázolta. Az oltár két oldalán Loyola Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc szobra állt (CV 1714, 57). Az oltárok rendjében a XVIII. század közepén állt be újabb változás. Forrásaink szűkszavúsága okán azonban nem tudjuk ennek menetét minden részletében rekonstruálni. A legbiztosabb pontot a mellékoltárok jelentik, amelyeknek titulusai is megváltoztak. Lecserélésük pontos idejét nem ismerjük, csupán annyit tudunk megállapítani, hogy 1751-ben vagy ezt közvetlenül megelőző időben történt. A jelzett esztendőben, július 18-án került ugyanis az a bejegyzés a pénztárkönyvbe, amely szerint 1 ft-ot fizettek ki a Nepomuki Szent János oltár fölé készíttetett ablakrácsért (Protocollum: Erogatio). Alkalmasint ugyanekkor készült a Fájdalmas Mária-oltár is, amely mind felépítését, mind szobrait tekintve a Nepomuki Szent János oltár párja. A Mária-oltáron gróf Viczay Mihály és hitvese címere jelzi az állíttatok személyét: mivel - mint azt már a fentiekben említettük - 1750-et közvetlenül megelőzően keltek egybe, így az oltárokra nézve a terminus post quem is ez az esztendő. 1754-ben e két mellékoltár a leckeoldalon állt, míg velük szemben vélhetőleg továbbra is a Padovai Szent Antalnak ajánlott régi oltár magasodott (CV 1754,15). Valószínűleg a főoltárt is lecserélték, bár titulusa nem változott: szobrai a mellékoltárokon láthatókkal mutatnak rokonságot. 1761-et közvetlenül megelőzően azután elbontották a Padovai Szent Antal oltárt, amelynek helyére a Nepomuki Szent János oltár került. Vélhetőleg ekkor cserélték ki a Mária-oltár Fájdalmas Szűzanya képét is a győri kegy képre. Az utolsó módosítás az 1770-es években következett be s a főoltárt érintette: korábbi retábulumképét Zallinger András festményére cserélték le. 133
