Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)
Tanulmányok - László Csaba: A hédervári kastély műemléki felújítása
ARRABONA40.2002. TANUL3VIÁNYOK 4 Az ún. Zsidódombon két alkalommal Pusztai Rezső és Tomka Péter, majd szerző végzett rövid ásatást. Több periódust sikerült meghatározniuk, úgy tűnik azonban, mivel a 16. századi leromboláskor alapos munkát végeztek - esetenként alapozásig kiszedték a falakat - teljes feltárás sem tisztázhatná a vár építéstörténetét. A fallal körülvett, árokkal, sánccal erősített vár eddigi feltárásairól ld. László 1990.184-194. 5 A Héderváry család és a település történetére alapvető forrás a Héderváry oklevéltár. (Radvánszky 1922) A kötetek jelentőségét az adja, hogy a háborút a kastélyban sértetlenül átvészelt, majd 1946-ban az Országos levéltárba került anyag többsége 1956-ban elpusztult. A megmaradt anyag jobbára 19. század második felében keletkezett, pl. tanúskodik egy 1875-ben végzett felújításról. A továbbiakban a jelzet nélküli történeti adatok az Oklevéltárból idézettek. 6 A kastély előtt országút másik oldalán, a patak mellett álló kőtámfallal körbevett dombon álló fa egykor a kastélyparkhoz tartozott. A területet 1945 után osztották ki házhelyeknek. A családi monda szerint valahányszor meghal a nemzetség egy férfitagja, letörik egy ágacska a fáról (Thaly 1874). 7 A másik nándorfehérvári bán Török Bálint volt. 8 A család birtokai között 1443-tól szerepel Ottevény és Szabadi - ma Vámosszabadi - között felsorolva Zyget. Szigetet mindvégig mint települést, birtokrészt említik, még az 1554-es urbáriumban is. Először egy 1525-ös oklevél említi Héderváry István szigeti házát és nemesi kúriáját, majd egy 1532-es oklevél (Oklevéltár 11.51.) kivonata a hédervári kőház és nemesi kúria kifejezést használja. Utóbbi oklevélben szerepel a szigeti birtok is, a települések sorában, Dunaszentpál és Ottevény között. A falu a Mosoni-Duna másik oldalán lévő Kunszigettel - korábban Öttevény-Sziget - azonosítható. A lerombolásról tudósító oklevélben a "castrum Hederwara et castellum Zyget" (Oklevéltár II. 140.) szerepel. A lebontott épület anyagának átszállítása, a néhány kilométere lévő Ráróra könnyen megoldható, míg a légvonalban is 10 kilométerre, a Duna mások oldalán lévő Szigetre értelmetlennek tűnhet. Noha a történeti forrásokban nem szerepel, a mai kastély alatt régészetileg meghatározott épületet a szigeti castellumnak tekintjük. A történelem igazságtétele talán, hogy a Rárón felépített torony, majd az abból az újkorban kiépített kastély napjainkra elpusztult, míg az újjáépített szigeti castellum ma Hédervár kiemelkedő értékű műemléke. 9 Oklevéltár 1922. II. LXXXL 10 A család műgyűjteményére ld. Uzsoki 1965.9-12. 11 A19. század elejétől a család tagjai fokozatosan eladósodtak. A hitelezők között a rokon Széchenyiek mellett megjelentek a Rotschild és Sina bankházak is. Ennek köszönhetően 1870-re a korábbi három családi uradalomból - hédervári, lózsi, iregi - csupán a hédervári maradt meg, sőt felmerült annak eladása is (O.L. Khuen-Héderváry ltár. P.427. l-2.doboz). 12 A kastélyban 1945-ben rövid ideig szovjet hadikórház volt. Annak kiköltözése után utalta ki a földművelésügyi miniszter az épületet a községnek iskolaként. (MOB 1946/297) A mindenkori igazgató és a tanári kar gondoskodásának köszönhetően az épületet óvták, vigyázták. Ennek csak egy példájaként említjük, hogy a kastély díszterme az ún. Vadászterem faburkolata, festményei, kályhája noha a helyiséget tornateremként használták, rongálódás nélkül élte át a közel négy évtizedet. 13 Noha a kastély nem áll szabályosan az égtájak főirányába, a kutatás során és most is az értelmezhetőség kedvéért a főbejárati oldalt tekintjük délinek és eszerint jelöljük az égtájakat. 14 A bontási törmelék gazdag volt 15. század végi, 16. század eleji leletanyagban: bécsi edényperemek, vegyesmázas kályhacsempék, fémtárgyak, konyhai kerámiák voltak. Restaurálásuk befejeztével az anyag feldolgozása bizonyára közelebb visz a datálás kérdésének megválaszolásához. 99
