Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)

Tanulmányok - László Csaba: A hédervári kastély műemléki felújítása

ARRABONA40.2002. TANULMÁNYOK 15 A felhasznált téglák kisméretű, középkorinak meghatározható darabok voltak. Velük egyező téglák a vár dombjának szondázásakor kerültek elő nagy számban. 16 A tömör mellvédben lévő keretezett kőhasábok a falazattal egyidősek. A neogótikus ívű nyugati folyosó felett a falban lévő két reneszánsz kőfaragványt, a barokk Viczay címerrel együtt a 19. század végén helyezték át mai helyére. (18. ábra) Korábban az északi mellvédben voltak de ott is másodlagosan, barokk elhelyezésben. A domborművek egyikében többen a Héderváry Kont Istvánt vélték felfedezni (Méry 1874.448.). Mások, nem ismervén a faragványok másodlagos helyzetét, építészettörténeti konstrukciókhoz bizonyítékként használták azokat, mintegy utólagos bizonyítását adva annak, hogy az épületek kutatása nélkül, pusztán alaprajzokat és műrészleteket vizsgálva nem lehet időtálló építéstörténetet alkotni (Kozák 1965.122.). 17 A kőkonzolokat a mai nyugati folyosó hátfalában, az egykori külső falban figyeltük meg. A pártázat alatti lőrések trapéz formájúak, míg az alacsonyabb szinteken volt társaik egyszerű, rézsűs, kávájú szegmensíves nyílások voltak. 18 Az épületre vonatkozó határozott kijelentések kutatási megfigyeléseken alapulnak, amelyek igazolására a dokumentációkban található metszetrajzok, felmérések szolgálnak. Közlésük terjedelmi okokból jelentene nehézséget. 19 Ez az alaprajzi formáció még távol van a század derekán, második felében másutt már megjelenő egytömbű, esetleg saroktornyos reneszánsz épülettípustól (Nyitradivék, Necpál, Szene, Bossány etc.) ill. a belső négyzetes udvaros, palotaszárnyakkal övezett kastélytípustól (Nagybiccse, Vágsellye, Zólyomradvány etc.) 20 A loggia hat lapos szegmensíves ívvel nyílott az udvarra. A fal további, déli falig tartó szakaszát csak egy, a lőrések megközelítésére szolgáló folyosóra nyíló ajtó törte át. 21 Héderváry Katalin végrendeletében megemlékezik "az hédervári két szentegyházáról, továbbá "az mi héja vagyon Szent Mihály egyházának, azt is csinálják meg az jövedelembül." (Oklevéltár II. 312.) A korábbi ismereteink szerint a temetőkápolna volt csupán középkori eredetű (kutatására, felújítására ld. Jámbor 1995), a Szt. Mihály titulusú plébániatemplomot újkorinak tekintették (Kozák 1966.136-141.). A plébániatemplom 1994-ben - tudományos kutatás nélkül megkezdett - külső felújítása során középkori ablaknyílások kerültek elő. A kivitelezési munkák közben végzett megfigyeléseink egyértelművé tették, hogy az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom középkori, eredeti bejárata a déli oldalon nyílott. A síkfödémes hajó boltozása, és a mai ablakok kialakítása köthető csupán Héderváry Katalin buzgóságához. (a templomra ld. László 1991.12.) 22 A nyugati traktus előtt az első fázisban nem épült ki a folyosó, a szobák megközelítésére kőgyámos folyosót használtak. Ugyanekkor (1763) a keleti palotaszárny mellvédjét áttörve, utólagosan falba vágott, udvari lépcsőt építettek a kapualjjal szemben. A legkorábbi évszámos tégla 1760, Viczay Mihály (1727 -1781) nevének kezdőbetűivel. 23 Viczay Mihály és felesége Draskovich Teréz címere. A falképek és a berendezés restaurálásáról Hoós 2002. 24 A vállpárkányokkal megfalazott íveket még a vakolás előtt befalazták. A földszinti három ívet és a déli szárny kettő ívét vakolt szalagkerettel keretezték. Az ívek alatti lépcső alapozásában 1763-as téglák voltak. 25 A díszes főlépcső mai formájában 19. század végi, a korábbi lépcső köveit csatorna fedkövekként használták fel. 26 A lőrések elfalazásában GMV monogrammos, 1760,1763,1767-es bélyeges téglák voltak. 27 A restaurálásról szóló beszámoló: Hoós 2002. 281983-ban, a kutatás kezdetekor mindössze kettő konzolasztal volt a kastélyban az egykori berendezésből. 100