Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Recenziók - A Tájak–Korok–Múzeumok sorozat legújabb győri füzeteiről (Székely Zoltán)

ARRABONA39.2001. RECENZIÓK menye, mintsem Bernini színházi jelenetként megkomponált szoborcsoportjai. A hajó mennyezetképeinek bemutatását a Rössler szobraival ékes főoltár s a Ludwig Gode készítette szószék, majd az orgona ismertetése követi. A templom eredeti XVII. századi dekorációs rendszerét az oldalkápolnák őrizték meg. A XVIII. századi gyakorlattal szemben a boltozatokat nem egységesen kezelt, illuzionisztikus freskók borítják, hanem gazdagon alakított plasztikus stukkódísz, mely festett medalionokat fog körbe. A stukkók két típusának ismertetése után az 1640-es évek elejéről származó oltárok elemzése következik. A kápolnában található falfestményeket azonban a szerző sajnálatos módon teljesen elhanyagolta s csupán a Szent Rozália életét bemutató freskókra tért ki. Ez különösen az Őrangyal-kép esetében sajnálatos, melyet felirata szerint Niedermann János Mihály készítetett 1674-ben, s amelynek hátterét Győr délkeleti irányból felvett vedutája tölti ki. Ez a város leghitelesebb XVII-XVIII. századi látképe. A Patrona Militum oltár oromképének értelmezése eleddig megoldatlan volt: Veress Lujza a pamplonai erőd s Szent Ignác alakját valószínűsíti az ábrázoláson. A Magyar szentek oltárán viszont a szakirodalom általános véleményével szemben az egyik püspök alakjában Szent Gellértet véli felismerni. Mivel azonban az oltár Pázmány Isteni Igazságra Vezérlő Kalauzának címlapképe nyomán készült, s ezen Szent Márton látható felirat is megnevezi -, ezért nem látunk okot az eddigi identifikáció korrigálására. Már csak azért sem, mert a szent lábánál térdelő koldus is inkább Mártonra, mintsem Gellértre utal. A templomot két oldalról a rendház és a bencések gimnáziuma fogja közre: a füzet egységben kezeli az így kialakult épületkomplexumot s ezért a templom bemutatása után röviden kitér a rendház és patika illetve az iskola épületére is. A stukkókeretes boltozati képeit megőrző gyógyszertárra egy egész bekezdést szánt a szerző: talán elég lett volna egy rövid utalás is, hisz e páratlan emlékről külön TKM füzet áll az érdeklődő rendelkezésére. Helyette érdemesebb lett volna a pompás lépcsőházra, stukkóira s különösen freskóira kitérni, annál is inkább, mivel az olvasó erről egy fotót is láthat a kötetben. Nagy Judit önállóan jegyzi a karmelita templomról szóló füzetet. A Bécsi-kapu téren álló impozáns műemlék mind építészeti megformáltságával, mind oltárainak művészi igényességével nemcsak Győrnek, hanem a magyar barokknak is jelentős alkotása. A szerző először egy sétára invitálja az olvasót a templomot és a kolostort magában foglaló épülettömb körül, s eközben szakszerű leírását kapjuk az egyes architektonikus részleteknek. A külső szemle után egy rövid históriai összefoglaló 531