Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)
Recenziók - A Tájak–Korok–Múzeumok sorozat legújabb győri füzeteiről (Székely Zoltán)
ARRABONA 39. 2001. RECENZIÓK irat azért fordított s nehezen olvasható, mert azt a hátoldalra festették fel .. .. , 2 s ez utott at a vásznon . A színes képekkel illusztrált füzet azonban nemcsak a templomot mutatja be, hanem röviden megismerteti olvasóját az orsolyita rend történetével s az Apáca utca műemléki szempontból fontosabb épületeivel s azok históriájával is. Nem messze az Apáca utcától, az egykori Fő- vagy Vásártéren áll a jezsuiták egykori temploma, melyet 1802 óta a bencések használnak. Az épületet XVII-XVIII. századi belső dekorációja a magyarországi barokk művészet egyik legfontosabb emlékévé avatja. A jezsuiták Győrött való letelepedésének (1626) s rendházuk-templomuk építésének (1634-1641) viharos történetét illetve a XVII. századi oltárok társadalomtörténeti összefüggéseit Nagy Judit foglalta össze röviden. A műemlékegyüttes részletes bemutatása Veress Lujza munkája. Ennek során ismerteti a jezsuita rendszerű templomok felépítését, kialakulásának történetét, valamint a győri templommal rokon emlékeket, közöttük az Erzsébet-apácák pozsonyi templomát. Ez utóbbi tévedés, hisz a pozsonyi templomot F. A. Pilgram tervei nyomán 17391742 között építették fel s így bajosan hozható kapcsolatba a 100 évvel korábbi győri templommal. A szerző e ponton valószínűleg összekeverte az épület illetve a freskók kapcsolatrendszerét. Az utóbbi esetben ugyanis valóban rokonságba állítható a két templom, mivel mindkettőben P. Tróger festette a mennyezetfreskókat. A templom építéstörténetének ismertetése után a hajó, majd a kápolnák dekorációjának áttekintése következik: e megoldás az időrenddel szemben a templomlátogató természetes útját követi, akit először a hajó pompája nyűgöz le, s csak később indul az oldalkápolnák felé. A boltozat Troger-freskóit röviden, a stiláris kapcsolatokat is felvillantva jellemzi a szerző: megütközést csupán az a kitétel kelthet, melyben a szentélyboltozaton látható, Szent Ignác lelkének mennybevitele c. freskót "plasztikus ereje és sodró lendülete révén... Bernini Theatrum Sacrum-ának festett változataként" értékeli. A nagybetűvel írt theatrum sacrum itt valamiféle egyedi műalkotásnak tűnik, holott csupán a jelenetek elrendezésének technikáját jelenti. Ráadásul a mondat ebben a formájában valamiféle közvetlen genetikus kapcsolatra látszik utalni Bernini és Tróger művészete között: valójában csupán arról van szó, hogy Tróger, miként majd minden barokk mester, egyházi művein a templomokban előadott s a szentek életét megelevenítő színdarabok kulisszáihoz hasonló módon szervezte egységes látvánnyá a főoltárt és a mennyezetképet, a festett s faragott alakokat. S ennek inkább Andrea Pozzo munkássága az előz530
