Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Források - Horváth László: Napóleon hadmérnökeinek magyarországi jelentései

ARRABONA39.2001. FORRÁSOK Ezen a folyóágon megtartva a Mosoni-Duna feletti szigetet a hidakkal és a hídfőkkel, elfoglalva Győr városát, a sereg egyik szárnya egy nagyméretű erődítményben találja magát a Rábca, a mocsár és a Fertő között. Azt csak a Dunán és a Mosoni ágon átkelve lehet elérni, vagy a Rábca egyik pontján, amit előzőleg jeleztünk, vagy átkelve a mocsáron az Eszterháza—Pomogy úton át vagy végül a Fertőt megkerülve. Mindezek a manőverek sok nehézséggel járnának. Köpcsény, 1809. június 27. De Castres kapitány, geográfus mérnök (3. és 4. ábra) IV. JELENTÉS A RÁBA FOLYÓ FELDERÍTÉSÉRŐL MARCALTŐTŐL

120 A DUNA GYŐRI BETORKOLLÁSIG A Rábának Marcaltőtől a betorkollásáig terjedő szakasza körülbelül 7 mérföld. E folyónak partjai mindenütt mocsarasak és néhány helyen megközelíthetetlenek, mint a jobb parton lévő rábapatonai mocsár, amely az évnek minden szakaszában lehetetlenné teszi ennek a partnak a megközelítését. Sobor felett, fél mérfölddel a marcaltői oldal előtt, a bal partot nem lehet megközelíteni. Győrtől Marcaltőig a folyó sehol sem gázolható át. Az árpási és a rábapatonai fahidakat a magyarok lerombolták. Ez utóbbi falu volt az a pont a Rába folyón, ahol a Sopronból Pápára és Győrbe vezető országút áthaladt a Rábán; az út most Sobornál halad át és csatlakozik az országúthoz nem sokkal Nagy Malomsok fölött, keresztutakon át, melyek elég rosszak. A bal partról a jobb partra, illetve a fordított irányba való átkeléshez az alábbi közlekedési pontok maradtak fent: a csécsényi komp, mely 15 lovat képes befogadni, a bodonhelyi híd, a sobori híd és a marcaltői híd. A bodonhelyi hidat igen előretolt sáncolással már 1809. június 24-én megvédtük. Az összeköttetések elég jók, azok kisebb javításokkal mindenütt a tüzérség számára is használhatóvá tehetők. 460