Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Források - Horváth László: Napóleon hadmérnökeinek magyarországi jelentései

ARRABONA 39. 2001. FORRÁSOK szomorú kihatásai voltak a királyság belsejében a népességszám növekedésekor. A vizsgált terület jóléte a felsorolt körülményeknek köszönhető, és ezért is esik ámulatba az utazó az első pillanatban, midőn látja e falvak magas népességszámát, melyet mi a nagy számú helyszíni megfigyeléseink alapján családonként átlagosan 8-9 főre teszünk. Közhangulat és a lakosság véleménye a legutóbbi háborúról A lakosság közhangulata Már régóta ismert a magyar nemzet mindig is tanúsított ellenkezése királyainak szándékával szemben, különösképpen azóta, hogy az osztrák uralkodóház örökölte a koronát. Az okoknak az eredete, melyek ezt a népet ilyen erőteljes ellenszenvre sarkallják azzal a néppel szemben, mely több évszázada adja uralkodóit, és akiktől nyelvben, erkölcsi felfogásban, és kormányzati formában különbözik, hosszan tartó és elmélyült kutatást igényelne, mely nem lehet fő témája ennek a jelentésnek, mivel a felderített terület alig öleli fel a királyság két megyéjét. Mindazonáltal Mosón- és Győr vármegye lakosai egyáltalán nem szeretik az osztrákokat és általában a külföldieket sem; ebben a nemzeti idegenkedésben még azon a német telepesek nagy része is osztozik, akik már több generációval ezelőtt települtek ide. A lakosság fő sérelmei általában azonosak azokkal a panaszokkal, melyeket oly régóta kifejtenek a királyság országgyűlésein. Vagyis a rendek szemrehányásai azon jogaiknak és kiváltságaiknak folyamatos megsértéséről, amely jogaik a nemzet nagy chartáján alapulnak, melyet II. Ulászló magyar király hirdetett ki 1514-ben, és amelyet az osztrák császárok hol megerősítettek, hol pedig elvetettek, az Európában éppen uralkodó politikai viszonyoknak megfelelően. A két fő eszköz, amelyet a mostani uralkodóház folyamatosan, de különösen az utóbbi két évszázadban a legnagyobb sikerrel alkalmaz azért, hogy megdöntse azt, amit a magyarok szabadságuknak neveznek: az a védelem, melyben a protestánsokat részesítik a királyság katolikusaival szemben, vagy más időben ez utóbbiaknak védelmezése az előbbiekkel szemben, valamint azok az erőfeszítések, amelyekkel bátorítják a német telepeseket magyarországi letelepedésükben. Az első alkalmas arra, hogy vallási megosztással a nemzetet meggyengítse, a második pedig arra volt hivatott, hogy szinte észrevétlenül hozzászoktassa a magyarokat egy új rezsimhez, mely ellen mindig is fegyveresen léptek fel. Az uralkodóház hátrányos helyzetekben simulékonnyá, engedékennyé, míg előnyös helyzetekben mindig haj455