Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Források - Hegedűs Zoltán: Válogatás Magyaróvár XIV–XVII. századi városi kiváltságleveleiből

ARRABQNA 39. 2001. FORRÁSOK HEGEDŰS ZOLTÁN: Válogatás Magyaróvár XIV-XVIL századi városi kiváltságleveleiből A tatárjárás után IV. Béla király a Győr nemzetségből származó Konrádnak hatalmas Mosón megyei birtokokat adományozott azzal a kötelezettséggel, hogy Óváron (a római Ad Flexum akkor még valószínűleg látható romjai szomszédságában) egy várat építsen. Az hamarosan el is készült s 1271 után, amikor II. Ottokár cseh királynak az országba betörő seregei a földdel tették egyenlővé a mosoni királyi várat, az ispánsági székhely is oda került át. A várat és tartozékait 1289-től ismét az uralkodó birtokában találjuk. A régészeti kutatások szerint a vár alatt a XIII. század második felében alakult ki az első középkori település: valószínű a feltevés, hogy Mosón megmaradt lakosságának nagyobb része itt talált magának új lakóhelyet. A főként a kereskedelem és az iparűzés, azon belül különösen a Lajtán lévő vízimalmok hajtotta jövedelmeknek köszönhetően gyorsan gyarapodó, egyre inkább városias jelleget öltő települést Károly Róbert özvegye, Erzsébet királyné 1354-ben a királynéi városok sorába emelve a szabad királyi városokat megillető kiváltságokkal ruházta fel (többek között maguk választhatták meg bírájukat és plébánosukat, az ország területén vámmentességet élveztek, vásárt tarthattak, szabadon végrendelkezhettek, adójukat egy összegben, közösen róhattak le, a polgárok elleni perekben a bíró és az esküdtek hoztak ítéletet, sőt pallosjoggal is rendelkeztek). Kiváltságaik érvényesítéséért azonban - bár azokat időközben Nagy Lajos és Zsigmond is megerősítette - több esetben is meg kellett küzdeniük, annál is inkább, mivel a várat és a hozzá tartozó uradalmat a kincstár már 1364-ben elzálogosította, az új birtokosok pedig nem mindig voltak hajlandóak a polgárság előjogait tiszteletben tartani. A vár és az uradalom csak 1522-ben szállt vissza a koronára, amikor is II. Lajos király feleségének, Habsburg Máriának adományozta. Az 1526-os mohácsi vereséggel kezdődő közel két évszázad alatt Óvár városa többször is a hadakozások áldozatául esett: hol a törökök, hol a császári-királyi seregek, hol Bocskai István, azután Bethlen Gábor csapatai, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a labancok vagy éppen a kurucok foglalták el, dúlták fel, fosztották ki vagy sarcolták meg. Az uradalom birtokosa eközben már mindvégig a királyi kincstár volt, amely 415