Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Egy nemesi testőr portréja a Hansági Múzeumból

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK az elrendezés logikája. A mente bal oldalán nagy piros masnin arany medalion függ kitüntetés gyanánt, melynek belső rajzolata azonban sajnos kivehetetlen. A képen semmiféle felirat nem található, amely megkönnyítené az ábrázolt azonosítását. Támpontot csupán a bal felső sarokban látható családi címer adhat. A címerpajzs barokkosán ívelt oldalú. A pajzs kék mezejében zöld halmon liliomos arany korona áll, amely könyökben hajlított, szablyát tartó, levágott páncélos kart hordoz. A szablya pengéje egy kopasz, nagybajszú török fejet döf keresztül. A pajzs felső sarkaiban, a heraldikai jobb oldalon csillag, míg vele szemben félhold található. A sisakdísz szembe állított pántos sisak, tetején liliomos koronával, melyből a már említett szablyát tartó kéz emelkedik ki. A szabdalt címertakaró kék és vörös színezésű. A fenti leírásból egyértelműen kitűnik, hogy az ábrázolt a Mária Terézia által életre hívott magyar nemesi testőrség egyenruháját viseli. A testőrség felállítását a királynő 1760-ban rendelte el: e látványos intézkedéssel hivatalosan a nemzet iránta való hűségét jutalmazta, miközben az udvartartás magyarosítását kívánók felé is gesztust tett. A testőrség legénységét döntően huszonéves nemesifjak alkották, akiket a vármegyék, illetve a hadsereg csapattestei ajánlottak e megtisztelő feladatra. A szolgálat merőben reprezentatív jellegű volt: a festői uniformisba öltöztetett testőrség az uralkodói és főhercegi udvartartások fényét emelte, különösen ünnepségek alkalmával. Őrséget adtak az uralkodói rezidenciákon, egyházi és világi ünnepségek alkalmával pedig - mint amilyenek a körmenetek, illetve a hivatalos aktusok és látogatások voltak - kíséretként szolgáltak. A testőrség székhelye Bécsben, a Trautson-palotában volt. Az ifjak különböző hosszúságú időt töltöttek el a testőrség kötelékében, majd állami nyugdíj mellett nyugállományba vonultak. A magyar történetírás a nemesi testőrség szerepét elsősorban művelődéstörténeti aspektusból méltata, hisz felállítása a Habsburg udvartartás magyarosítása szempontjából minden attraktivitása ellenére is csupán üres, félrevezető manőver volt. A császárvárosban eltöltött esztendők azonban az ifjú nemesurak számára, akiknek többsége elmaradott viszonyok közül érkezett, a pallérozódáskulturálódás és művelődés lehetőségét jelentették. Hogy a testőrség e szerepe korántsem lebecsülendő, arra a Bessenyei György nevével fémjelezhető testőrírók csoportja a bizonyíték. A portré ábrázoltjának azonosításához az alapvető forrás a nemesi testőrség történetéről és mindenekelőtt személyi állományáról Hellebront Kálmán által összeállított névjegyzék. Ebben azonban Rakovszky Albert - korántsem meglepő módon - nem szerepel, bár a XVIII. század közepe táján, mikor az arckép készült, a család két tagja is szolgált a testületben 408