Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Tóth Imre: A nyugat-magyarországi kérdés alakulása az 1920-as években

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK leplezhető. A Sopront érintő osztrák területegyesítő tanok nagyobb része a német külpolitika függvényeként kezelte a kérdést. De a városban is lábrakaptak olyan hírek, melyek szerint a németek fogják a város és környéke átcsatolását végrehajtani, amelyre azonban csak azt követően kerülhet sor, hogy a francia csapatok távoznak Németországból. A spekulációk másik típusa a magyar és az osztrák kormány között megkötendő területcsere-egyezmények ötletét dédelgette. Az Eisenstädter Zeitung Sopronért cserébe a Szombathely - Felsőőr (Oberwart) Pinkafő (Pinkafeld) vonaltól délre eső területek visszaadásáról, valamint kisebb határkorrekciók tervéről számolt be, mellyel állítólag a magyarok keresték meg Ausztriát tudva, hogy a várost "úgysem tudják megtartani". Az újság híradásai nem voltak megalapozottak, de alkalmasak voltak arra, hogy a határ innenső oldalán zavart keltsenek a lakosság soraiban. A magyar belügyi szervek ennek ellenére eltekintettek a lap kitiltásától, amellyel csak nagyobb publicitást biztosítottak volna a rémhíreknek. A területcserék gondolata nagyobb összefüggés rendszerbe ágyazottan is megjelentek. Ezek szerint Magyarország Sopronért és Kőszegért revíziós célkitűzéseinek két sarkalatos pontját, Kassa és Nagyvárad városát kapta volna ellenszolgáltatásként. A határok módosítását érintő találgatásoknál azonban sokkal konkrétabb és gyakorlatibb lépésekre is sor került, főleg az osztrák hatóságok részéről. Ezekhez tartozott, hogy a felsőőri környék összes takarékpénztárának részvételével burgenlandi bank létrehozását határozták el. Ez által a térség magyar vállalkozóit osztrák tőkebefolyás alá kívánták vonni. Ellenválaszként Reiss Frigyes felsőőri laptulajdonos Süd-Burgenländische Sparkassen Bund néven, német-osztrák befolyástól mentes pénzintézetet kívánt alapítani, s ehhez a magyar kormány támogatását is kérte. A Sopron megszerzésére irányuló osztrák propaganda 1924 tavaszáig rendkívül heves volt, s csak ezt követően csillapodott számottevően. Az 1921. január 25-i ún. Burgenland törvény 1. §-a, a tartomány székhelyéül Sopront (Oedenburg) jelölte meg. A Der Freier Burgenländer március 2-i számában Ludwig Leser, a szociáldemokraták szóvivője kijelentette: "Burgenlandban nem képezi vita tárgyát a székváros kérdése. A tartományi kormányzat számára csak egy székhely jöhetett és jöhet ezután is számításba, s ez nem más, mint a vidék természetes fővárosa, Sopron." Az elmérgesedett légkör enyhülését az segítette elő, hogy az addigi burgenlandi tartományfőnök, a magyar ellenességéről elhíresült Alfred Walheim helyére új politikust neveztek ki. A személycsere legalábbis a hivatalos helyről támogatott propagandának némileg gátat szabott. A Magyar-Osztrák Határmegállapító Bizottság magyar delegációvezetője, Traeger Ernő szerint azonban a különböző egyletek, társadalmi szerveze388