Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)
Tanulmányok - Horváth József: Lébényi plébánosok hagyatékai a 18–19. század fordulóján
ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK HORVÁTH JÓZSEF: Lébényi plébánosok hagyatékai a 18-19. század fordulóján (Kísérlet egy irategyüttes elemzési lehetőségeinek bemutatására) Az élők sorából távozni kényszerülők többnyire vagyontárgyak sokaságát hagyták hátra; az ingó és ingatlan vagyon mellett más természetű javakat - pl. jogbiztosító iratokat, adósságok és kintlevőségek írásos dokumentumait - is. A19. századig az esetek döntő többségében ez nem okozott gondot: a hátrahagyott javakat az elhalt törvényes örökösei az érvényben lévő törvényi rendelkezések és a helyi népi jogszokások figyelembe vételével elosztották maguk között, anélkül, hogy az ügyletről írás született volna. így ha az eltávozott nem tett írásos végrendeletet márpedig hazánkban még a 20. század elején is enélkül halt meg a lakosság mintegy kilenctized része (vö.: TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 729. o.) -, úgy az osztozkodás mikéntjének az utókor számára nyoma sem maradt. Hagyatéki leltár többnyire csak akkor készült, ha erre feltétlenül szükség volt: pl. kiskorú árvák öröklése esetén, vagy ha valamilyen okból árverésre került a hátramaradott vagyon - akkor viszont részletes és pontos inventáriumot kellett készíteni: az egyértelműség, az azonosíthatóság, a pontos elszámolás szükségessége az árvák vagyonáról itt követelmény volt. E források ezért különleges értéket képviselnek a történeti kutatás számára, hiszen az élet olyan területére engednek bepillantást, melyről máshonnan alig nyerünk adatokat. Aligha véletlen, hogy a falusi plébánosok hagyatéki iratainak kutatásakor az árvairatok jutottak analógiaként eszembe; meglehetősen sok hasonlóság fedezhető fel a két helyzet között. A római katolikus plébános vagyonát - bizonyos, e tárgyra vonatkozó szabályok, valamint az elhalt végrendeletében megfogalmazott akaratának betartása mellett törvényes leszármazott hiányában a rokonság (felmenők, testvérek, oldalág, távolabbi atyafiak) örökli; vagyis az osztozkodás nem olyan egyszerű és könnyű - célszerű tehát a vagyontárgyakról pontos inventáriumot készíteni, esetleg azokat pénzzé tenni, megkönnyítendő ezáltal az osztozkodás lebonyolítását. Mindezt meglehetősen gyorsan kell megtenni, több okból: •az elhalt személy nem saját házában élt, hanem szolgálati lakásban, egy plébánián, melyet a lehető leggyorsabban ki kell üríteni, hiszen kell a hely utódjának, akit az árván maradt hívek sokáig nem nélkülözhetnek; 329