Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Ács Anna: A bezenyei és kimlei horvátok népviselete

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK A blúzt a szoknyába húzták s arra vették fel ünnepi viseletük legszíne­sebb és legdrágább anyagból készült darabját, a mellényt (uplietje vagy uplegyok). A rövid, derék fölé érő, elöl csak a kapcsoknak helyt adó mellény díszítménye a hátközépre összpontosult. A színes, selyemszálas anyagot úgy szabták, hogy a rózsafej vagy rózsabimbó mintázat a hát­középre kerüljön. Jórészt kék alapon piros volt az ornamentika. A széles karkivágást fémszálas rátét (skepetyliki) övezte. A mellény anyagát is Pozsonyban vásárolták, és varrónők kezére adták. Bezenyén Matusich Istvánnéra és Domonkos Lajosnéra emlékeztek. Matusichné Pozsonyban tanulta a mesterséget. Maga már elszakadt a hagyományos viselettől, de megrendelésre megvarrta a megszokott mellényeket és egyéb ruhaféléket. 1919 körül hagyott fel a viseletkészítéssel, mert alig mutatkozott rá igény. A mellényt először keresztsávosan fehér pertlivel leszorították, a pertlit a mellény szélére varrt fémkapcsokba bújtatták. Majd egyszínű szélesebb szalaggal újra átfűzték. Főként pirossal, de zölddel, rózsaszínnel is, kinek milyen tetszett. A keresztsávos szalagozás a mell alól indult és a derék felett fejeződött be, szépen, kellően kiemelte a nők mellvonalát. A mel­lénnyel takart és leszorított blúzrész fölött ékeskedett a keményített vert csipke körgallér. Ritkán a mellényre varrták a farpárnát. Ilyenkor a mellény derékig ért, mert a farpárnát behúzták a szoknyába. A mellények hasonló szabásmódja és alapanyaga közös ízlésről ta­núskodik, egyben jellemzi a közösségi kontrollt is. A nyakba, szorosan a blúznyak fölé alig két centiméter széles fekete vagy sötétkék bársonyszalagot (cserni trák illetve samitna masna na vrat) illesztettek. Mindkét végén hosszú fehér pertlit varrtak a szalagra, amit a háton keresztülcsavartak és elöl a mell alatt masnira kötöttek. A szalagra néha apró gyöngyszemeket hímeztek. A bársonyszalag alatt, azt el nem takarva másik szalag is díszítette a nőket. A széles, selyemszövésű, mintás szalagot "állandóra" masnira kö­tötték, vékony gumival erősítették a nyakba a körgallér alá. A nagyméretű masni szárai hosszan lógtak le, jobbára hasaljig értek. A tíz centiméter széles, két és fél méter hosszú szalag mintázata életkort és családi állapotot jelzett. Alanyok főleg kockás, élénk színű, míg az asszonyok rózsamotívu­mos szalagot viseltek. Néhány bezenyei családban viszont a nők keske­nyebb fehér vászonszalagot kötöttek a nyakukba. Hidegebb időben kasmír kendőt vagy vastag, rojtos, sötét színű, kockás posztókendőt terítettek a vállukra. Késő ősztől kora tavaszig, borongó­sabb napokon nyáron is polgárias spenzert viseltek. Ez "sukna" nevű szövetféléből készült vállnál bő, alul elszűkülő "sonkaujjal", ezért "elég volt kibújni belőle". Az ujjat széles, színes bársonyból készült visszahaj­279

Next

/
Thumbnails
Contents