Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Domonkos Ottó: Egy győri szappanos legény vándorlása Közép-Európában az 1840-es években

ARRABONA 39. 2001. TANULMÁNYOK 6. Ha egy ifjú a legény állapotot végleg fel akarta adni, azt a hatóságnál kellett bejelenteni, ahol vándorkönyvét azonnal bevonták és más igazolással látták el. 7. Aki a rendelkezésnek ellenállt, azt súlyosan büntették. így 2-6 Márka pénzbüntetéssel, vagy 1-3 napi elzárással, kenyéren és vízen tartással sújtották. 8. Ha egy vándorlegény másnak adná át vándorkönyvét utazás, vagy személyi igazolás céljára, az 14 naptól 6 heti elzárásra ítélhető; kenyéren és vízen, vagy csupán a szokásos fogolykoszton. 9. A vándorkönyv hamisítását 6 heti elzárással büntették, kenyéren és vízen tartással, vagy csupán a szokásos fogolykoszton, akár egy évig tartó fegyházra is ítélhették. 10. Ha előfordulna, hogy egy legény a hercegségben vándorolna és az utolsó hat hétben nem dolgozott a mesterségében, igazoltatnia kellett a hatósággal, hogy alapos ok miatt nem tudott munkát vállalni, illetve mesterségén kívül tisztes módon látta el magát táplálékkal. De ha "Vagabund"-okkal állt volna kapcsolatban, úgy szigorúan büntették. Ha külföldi volt az illető, akkor a kellő megjegyzést a vándorkönyvbe kellett beírni és a határra kísérni, majd kitoloncolni. - Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozott a kőműves és ács legényekre. 11. Azt a vándorlegényt, aki kéreget, koldul, az érvényes törvények szerint büntették. Ha nem talál munkát, akkor szabad neki a céhes támogatást (Zehrpfenning), elfogadnia, amit bejegyeztek a vándorkönyvébe. Ha mesterségének céhes helysége 3 mérföldre és nagyobb távolságra esne, úgy 2 Schillinget vagy 3 Schillinget támogatásként felvehet. - Aki azonban csak átutazik a hercegségen, annak semmi követelése nem lehet. E rendelet még 1847-ben is elsőként került beragasztásra a vándorkönyvbe, mint örökérvényű előírás a vándorlegények számára. Reischl Adalbert 1845. március 27-én Kismartonban láttamoztatta vándorkönyvét, majd Pozsony érintésével indult a szokásos vándorútra, a mellékelt térkép állomásain haladva. Bejárta a fontosabb városokat, ahol szappanos mesterségbéli tudását gyarapíthatta, így Szászország, Poroszország területeit, majd a Rajna vidék érintésével Bajorország, Ausztria városain át érkezett haza 1851. május 6-án Győrbe. Reischl tehát a német területeken erősödő ipari forradalom kellős közepébe csöppent, átvészelte a forradalmat szoros hatósági felügyelet mellett. Időközben az 1848-1849-es magyar szabadságharc is lezajlott. Sajnos feljegyzései nem maradtak fenn viszontagságairól. így 1851-ben történt hazaérkezése után már csak szóbeli elbeszélései adhattak hírt környezetének, hiszen a Bach-rendszer alatt a forradalmi események hangoztatása nem volt kívánatos. 266