Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Aszt Ágnes: Előzetes beszámoló a Mosonszentmiklós-Gyepföldek dűlő területén végzett régészeti kutatásokról

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK rontott áru) azonban nem találtunk. A kelta telep vélhetőleg közvetlenül a római foglalást megelőzően élhetett, vagy épp meg is élhette azt, anyagi kultúrája a La Tène C-D fázisával rokonítható. Válogatás a kelta telephorizont leletanyagából: (II. tábla; 2. tábla) Fazék. Csillámos, szemcsés homokkal, samottal és grafitszemcsével soványított, vastag falú, kézikorongolt, redukált égetés, világosszürke színű nagy méretű fazék. Megvastagított, legömbölyített peremű, vállán seprűs díszű 2 db-ból ragasztott töredék. Kora: Kelta kor, La Tène C-D. M: dperem= 36 cm; m= 10 cm; sz= 32 cm. Fazék. Apró kaviccsal, csillámos homokkal és grafitszemcsékkel soványított, kézikorongolt, redukált égetés sötétszürke szín fazék megvastagított peremmel. Kora: Kelta-kor, La Tène C-D. M: 1. dperem= 21.5 cm; m= 15 cm; sz= 21.5 cm. 11 db-ból ragasztva. 2. m= 8 cm; sz= 12 cm. 4 db-ból ragasztott oldaltöredék. 3. m= 3.7 cm; sz= 12 cm. 2 db-ból ragasztott oldaltöredék. m= 5.9 cm; sz= 7.9 cm. Biztosan római áru egy kis darab üvegkorsó töredék volt, ami az 1. jelzetű Árpád-kori ház betöltéséből került elő. Az Árpád-kori falu A legjobban megfigyelhető horizontunk az Árpád-kor volt. A régészeti településnyomok és az okleveles adatok megfeleltetése egymásnak bizonytalan, hiszen Mosonszentmiklós területén, illetve határában több Árpád-kori falu(részlet) feltárása is folyt, és erősen kétséges, hogy párhuzamosan élő több faluról, vagy határváltó költözködő településről, esetleg erősen szórt szerkezetű, elnyúló helységről van-e szó. A Mosón megyei Szentmiklós falu első említése 1208-ból való, amikor határát a szomszédos Lebenyével együtt írják le a Szt. Jakab apátság alapító oklevelében. Ekkor kegyurai, a Győr nb. Poth, Chepan és Mór fia István a monostornak adják a falut, 12 jobbágyot is átengedve az apátság szolgálatára. 1267-ben templomát említik Vitéz falu kápolnaépítésének ügyében. Az adatok megfeleltetése lelőhelyünknek - hangsúlyozzuk bizonytalan, egyértelmű viszont az, hogy a terület a Győr nemzetségé volt, és, hogy az általunk feltárt Árpád-kori objektumok egyikét sem lehet a XII/XIII. század fordulójánál korábbra datálni. 218