Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Aszt Ágnes: Előzetes beszámoló a Mosonszentmiklós-Gyepföldek dűlő területén végzett régészeti kutatásokról

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK Tálka. Szemcsés homokkal és kaviccsal soványított, szabad kézzel formált tálka vízszintesen kihajló tagolatlan peremmel. Teljes edény 2 db-ból ragasztva. Kora: KB I. (Makó kult.). M: dperem= 12.5 cm; df

e

nék= 7 cm; m= 1.8 cm. Orsókarika. Csillámos, szemcsés homokkal és samottal soványított, szabad kézzel formált, redukált égetésű fazék oldaltöredékének másodlagos felhasználásával készített orsógomb. Kora: KB I. (Makó kult.) M: d= 6 cm. Bögre. Finoman iszapolt, szabad kézzel, hurkatechnikával felépített gömb testű bögre perem-, és oldaltöredéke 9 db-ból ragasztva. Pereme tagolatlan, két sorban függőleges rovátkálásokkal díszített. Díszítetlen vállán kis kerek fül. Hasán egy sor bekarcolt függőleges rovátkolás alatt bekarcolt geometrikus minták. Kora: KB I. (Makó kult.) M: dperem= 10 cm; m= 10 cm; sz= 13 cm. Fazék. Homokkal és apró kaviccsal soványított, szabad kézzel hurkatechnikával felépített egyenetlenül kiégetett, külső felületén sárga, belül szürke fazék fenéktöredékei. Kora: KB I. (Makó kult.) M: 1. dfenék= 9 cm; m= 6.2 cm; sz= 12.4 cm. 2 db-ból ragasztva. 2. Oldaltöredék. m= 5.5 cm; sz= 7.2 cm. Vaskori telep jelenségek Egy szűk kelta horizont is volt a területen. A Lajta-vidéken a boiuszoknak, a római foglalást követően, Vespasianus uralma (69-79) alatt névleg az arrabonai lovagi prefectus alá rendelt törzse élt, így hozzájuk köthetjük a lelőhelyen feltárt lekerekített téglalap alakú, 740x680 cm oldalhosszú, padkás szerkezetű É-D-i tájolású ágasfás-szelemenes nyeregtetős gödörházat (421 .obj.) (5. kép) és két, a 37. árkot metsző szemétgödröt (38. és 39. objektumok). A ház É-i oldalán megfigyelt téglakemence újkori bolygatást jelez a területen. (Ez az egyetlen, ezenkívül kis leletek sem kerültek elő, amelyek a XIV. századinál későbbiek lennének.) A szabálytalan kör formájú gödrök átmérői 172x140 cm (38. obj.), illetve 240x240 cm (39. obj.), mélységük -38, és -48 cm. Kerámiaanyagukban a grafitos soványítású, seprűs-díszű, nagy méretű tárolóedények domináltak. A kelta teleprészlet lelőhelyünkön csak szórványként értelmezhető, ám jelentősége, hogy árnyalja a kronológiát. Ugyancsak figyelemreméltó, hogy a kelta objektumok tömör barna agyagos betöltéséből salak és üvegolvadékok kerültek elő. Műhelyre utaló más nyomot (ipari kemence, 217