Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Aszt Ágnes: Előzetes beszámoló a Mosonszentmiklós-Gyepföldek dűlő területén végzett régészeti kutatásokról

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK ÁSZT ÁGNES: Előzetes beszámoló a Mosonszentmiklós-Gyepf öldek dűlő területén végzett régészeti kutatásokról Előzmények A Mosonmagyaróvártól mintegy 20 km-re DK-re fekvő Mosonszentmiklós-Gyepföldek dűlő területén nyilvántartott régészeti lelőhelyet bolygattak meg 2000. szeptember közepén egy német-magyar cég szerelőcsarnokának építésekor. (1. kép) Mivel a területről többszöri bejárás illetve helyszíni szemle során Figler Andrással nagy mennyiségű bronzkori és Árpád-kori kerámiát gyűjtöttünk, és a felszínen élesen kirajzolódó telepjelenségeket dokumentáltunk, azonnal a helyszínre siettem a gépparkot leállítani, illetve a közjegyzőtől az építkezés felfüggesztését kérni. Ennek megtörténte után vált lehetségessé a primer dokumentáció elkészítése, majd bizonytalan időjárási-, jogi-, és pénzügyi körülmények között a 4500 m alapterületű feldúlt felület (részleges) feltárása. (1. térkép) Sajnos ezen tényezők számos megfigyelt objektum teljes pusztulását jelentették. Mosonszentmiklós régészeti kutatása néhány korábbi terepbejárástól és ásatástól eltekintve (Jánosházapuszta bronzkori temetője) az Ml autópálya építésével párhuzamosan indult meg, részben bekötőutak nyomvonalának kiépítésével, részben töltésépítéssel összefüggésben. Ezek a nagyszabású, Egry Ildikó, Figler András, Pintér László, Szőnyi Eszter, Tomka Péter által végzett ásatások megmutatták, hogy a falu egy "mintaszerű régészeti kézikönyv" . 1993-94-ben a Pálmajorban végzett ásatások során DVK, Kottafejes-zselizi kultúra neolit településmaradványai, Lengyeli-kultúra telepnyomai, Ludanice csoporthoz köthető telep és sír, Kisapostagi sír, a korai bronzkori Makó-kultúrához tartozó telepmaradvány és hamvasztásos sírok, római falusias település részletei, LT C horizonthoz kapcsolódó kelta teleprészlet, avar falurész és sír, valamint XIV. századi magyar falu telepobjektumai kerültek feltárásra. Szintén két ásatási évadon keresztül folyt 1993-94-ben Gergelyhoma feltárása, ahol késő neolit és római kori telepmaradványok kerültek elő. 1994-ben az Egyéni földeken és a Lednice dombon folyt kutatás, az előbbin településrészletek kerültek napvilágra, amelyek a DVK illetve a Balaton-Lasinja III.-Furchenstich kultúrához, valamint az Árpád-korhoz köthetőek, az 213