Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)
Tanulmányok - Szentkuti Károly: A 75 éves Pusztai Rezső köszöntése
ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK veszi a muzeológus szakot, ahol ősrégészeten kívül népvándorláskort, néprajzot és művészettörténetet is hallgat. A Nemzeti Múzeumban szorgalmasan hallgatja a restaurálási szemináriumokat. Középkori ásatási kurzuson vesz részt Radnóty Aladár vezetésével. Tapasztalatot a Nemzeti Múzeumban és az egyetem által szervezett különböző ásatásokon szerez. Nyári gyakorlatát a pécsi városi múzeumban tölti és résztvesz dr. Török Gyula régész-igazgató ásatásain. Dr. Török igazgató úr vezetői elfoglaltságai miatt keveset tud terepre járni, ezért a fiatal egyetemi hallgatóra bízza e feladatot. Szakdolgozatát nem véletlenül Baranya megye őskori telepei és temető helyei címmel írja meg. Komoly ásatási tapasztalatot szerez a fenékpusztai ásatások során is, Fülep Ferenc, Radnóty Aladár szakmai iránymutatása alapján. Az egyetemen együtt járt többek között az alábbi személyekkel: Bóna István, Soproni Sándor, Petres Éva, Nováky Gyula, Gábori Miklós, Tóth Tibor, Bálint Béla, Héjj Miklós, Mócsi András, Holl Imre, Gyürky Katalin, Soós Ágnes, Salamon Ágnes, Marton Antónia. 1950-ben szerzi meg az egyetemi diplomát, régész-muzeológus szakon. Mosonmagyaróvár-Sárospatak-Kaposvár, az első munkahelyek Az egyetem után tanársegédi állást ajánlanak neki az egyetemen, de mivel nem volt párttagsági könyve, e lehetőség elveszett számára. Mindenképp arra törekedett, hogy Pécsre, imádott városába kerüljön vissza, de ez nem sikerült. 1950 augusztusában levelet kapott a Győr-Sopron Megyei Tanácstól, melyben arról értesítették, hogy a mosonmagyaróvári múzeumhoz helyezték régésznek és egyben megbízott múzeumigazgatónak. Alig hogy megmelegedett új helyén, 1 hónapos "gyorstalpaló" vezetőképzőre szólította el a párt Szentendrére. Visszatérve Mosonmagyaróvárra nagy ambícióval látott neki a múzeumi munkának. Ekkor kapta az ő javaslatára az intézmény a Hansági Múzeum nevet. Felmerült ugyan a múzeumegyesület alapítónak neve is: dr. Sőtér Ágostoné, illetve Ivánfi Edéé, de a hivatalos szervek gyanúsnak találták őket. Fő munkáját a régészeti leletek mosása, rendszerezése és dobozolása tette ki. Az "egyszemélyes múzeumi időszak"(hisz rajta kívül csak egy hivatalsegéd dolgozott itt), a muzeológusi munka minden területét megismertette vele. 1952-ben megnyílt az első állandó kiállítás a városban Régészeti és helytörténeti kiállítás címmel, Pusztai Rezső egyszemélyes munkájának 11