Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Szentkuti Károly: A 75 éves Pusztai Rezső köszöntése

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK eredményeként. Nyaranta ásatásokon is részt vett, elsősorban Dunapentelén. Ekkor újabb "kiugrási" lehetőség kínálkozott számára. Az akkori kulturális minisztérium felajánlotta neki a vidéki múzeumok osztályának vezetését. Pusztai Rezső soha nem volt bürokrata típus, így ezt a lehetőséget diplomatikusan visszautasította. Pedig helyzete Mosonmagyaróváron egyre bizonytalanabbá vált, ugyanis felmerült a városi múzeum megszüntetése. 1953-ban tartós kiküldetésre Sárospatakra, majd 1954-től Kaposvárra helyezték át. Itt a szakmai gárda remek volt, hiszen együtt dolgozott Takács Gyulával és Marián Miklóssal. Rövid tartózkodása alatt germán, avar és árpád-kori temetőket tárt fel. Őskori és neolitikus kori ásatásokat végzett. A lakáshelyzetét, minden ígéret ellenére nem sikerült megoldani. Ez azért volt számára kellemetlen, mert közben megnősült (1954) és 1955-ben megszületett fia, Zoltán is. Felesége a mosoni származású Láng Márta kénytelen volt visszaköltözni a kicsivel Mosonmagyaróvárra. Néhány év kényszerű különélés után végül is 1957-ben sikerült visszatérni Mosonmagyaróvárra. Mosonmagyaróvár a végleges hely Pusztai Rezső végleg megtelepedik a városban. A múzeum épületének rendbetétele és egy új régészeti és helytörténeti kiállítás elkészítése kötik le energiáit. Az ő idejére esik a "a nagy műtárgy-gyarapítási láz"is, hiszen az 1949. évi államosítás utáni helyzet erre lehetőséget adott, de a szabályozatlanság miatt nagy odafigyelést igényelt. A múzeum gyűjteményébe ekkor kerültek be a piarista rendház anyagai, az un. Panos-hagyaték, illetve a Modrovics-kúria tárgyai. A hédervári kastélyból sikerült megmenteni a fegyvergyűjteményt. Jelentős néprajzi gyűjtés folyt Bezenyén. A horvát népviselet tárgyai, a híres óvári Céh-nyomda nyomó dúcai és idegennyelvű könyvtára, a Kumpf Antal-féle fotógyűjtemény valamint Haller János több kézirata is ezidőtájt került a múzeumba. A mosonmagyaróvári kiállítás elkészítése mellett kisebb bemutatóhelyek létrehozásában is közreműködött Pusztai Rezső. Ezek a jánossomorjai német tájház, valamint a lébényi mezőgazdasági kiállítás. 1968-ban, az Agrártudományi Egyetemmel együtt rendezi meg a várkiállítást, amely az óvári vár törénetét mutatja be a kezdetektől az akadémia megalapításáig. (Sajnos ez a kiállítás azóta már megszűnt.) A múzeum működése megköveteli, hogy a régész szakember mellett néprajzos, helytörténész és restaurátor is munkába álljon. Pusztai Rezső igaz12