Arrabona - Múzeumi közlemények 39/1-2. (Győr, 2001)

Tanulmányok - Szentkuti Károly: A 75 éves Pusztai Rezső köszöntése

ARRABONA39.2001. TANULMÁNYOK A háborús évek A háború az ő életébe is beleszól. Érettségi után Taszárra kell mennie, ahol a repülőtér építésére osztják be. Egy hónap után leszerelik, szívpanaszok miatt. A pécsi takarékpénztárba kerül, mint gyakornok. 1944 júliusától 1944. november közepéig dolgozik itt. E pár hónapra Rezső boldogan emlékszik vissza. 120 pengőt keresett havonta, cégvezetőt akartak belőle csinálni, fényes banki karrier lehetősége csillant meg előtte. Takarékpénztári munkája mellett a cég segítségével bejárt a pécsi egyetemre, jogot hallgatni. Azután bejöttek az oroszok, a nagy álom pillanatok alatt szertefoszlott. 1945 januárjától márciusig a pécsi hőerőműnél üzemi napszámos, majd Pécs-Üszőg vasútállomáson talál munkát, mint "krampácsoló" vasúti munkás, ahol átél egy német légitámadást. A háború után lassan megindul az élet, azonban a szürrealisztikus események egy életre nyomot hagynak Pusztai Rezsőben. Az egyetem 1945 nyarán keresi meg őt régi osztályfőnöke dr. Hegedűs Gyula (finn -ugor kutató), aki arra beszéli rá, hogy legyen hallgatója az újból felállítandó pécsi bölcsész egyetemnek. Beiratkozik földrajz-történelem szakra. 1946 telén világossá válik, hogy a pécsi bölcsész egyetem megszűnik, ezért kéri felvételét a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemre, ahol tanulmányait folytatni tudja 1946 szeptemberétől. Még Pécsett írja első szemináriumi dolgozatát dr. Szabó Pál Zoltán munkái alapján - a 2000 éves Pécsről. Pusztai Rezső ekkor kerül először kapcsolatba a régészettel. Ugyanis szemináriumi dolgozatában megpróbálja igazolni dr. Szabó Pál Zoltán azon elméletét a régészet eszközeivel, hogy már az ősember is megtelepedett a pécsi tó környékén. A peremkerületben a telekhatárok mögötti területet alaposan átvizsgálja. Különböző cseréptöredékeket, fibulákat szed össze. A szőlőmunkások elmesélik neki, hogy e területen ezüst ruhakapcsoló tűt találtak. Rengeteg pontbenyomásos díszített edényt gyűjt be. A leletek kapcsán kezdi beleásni magát a témába, minden akkor létező szakirodalom elolvasásával. 1946-50 között tehát a Pázmány Péter Egyetemen tanul. Szorgalmasan jár az őt érdeklő stúdiumokra. Külünösen dr. Banner János ősrégész professzor, dr. Dobrovits Aladár egyiptológiai stúdiumait látogatja. Fellő