Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tomka Péter: Régészeti kommentár a Lébény-Kaszásdomb 10–11. századi temető 44. sírjának trepanált koponyájához

TANULMÁNYOK ARRARONA 38. Sem csak antropológusok közléseire hivatkozik. Úgy gondoltam - naiv módon - egyszerű és hasznos lesz kiegészíteni a táblázatot a régészeti közlésekkel, ezzel a kormeghatározások ellenőrzését is megadni. Fontosnak látszott ez azért is, mert az 5. ábra grafikonja (Grynaeus 1996, 65) az esetszámot századokra lebontva mutatja be, azaz a datálást érvényesíti, miközben (eltekintve most attól, hogy az ábra szövege tévesen jelent meg) meglepő dolgokat állít (8. század: 0 eset, ezzel szemben 9. század: 2 eset). Itt kívánom megjegyezni, hogy a továbbiakban csak a tényleges (mai, terjedő terminológiával "orvosi") koponyalékelésekkel foglalkozom, az indikáció vagy a műtéti technika kérdéseit a szakemberekre hagyom. Nem tisztem felülbírálni az antropológusok által trepanációnak ítélt esetek valódiságát sem. Nem tudtam, mire vállalkozom! A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy kiderült: a lékelt koponyás sírok mintegy fele régészetileg publikálatlan - különösen a köznépi előfordulások megítélését nehezíti ez a körülmény (a vezető- és középréteg szép leletei, kis temetői legalább a "Honfoglaló magyarság" millecentenáriumi kiállítási katalógusában ellenőrizhetők). Szerencsés eset, ha legalább a közölt temetőtérképen, a temetőn belüli helyzet alapján lehet a pontosabb kort megbecsülni, gyakran csak a temető egészére vonatkozó adatok (gyakorlatilag a Kataszter) nyújtanak némi eligazítást. így is maradt néhány olyan eset, amelynél nem derült ki, hogy az antropológus datálása min is alapszik (ha kiderül is, az a régész kritikáját nem állja ki). Sikerült azért néhány tévedést helyreigazítani (Felsőjattó/

Horny Jatov két esettel szerepel, ezek azonban ugyanarra az egyetlen sírra vonatkoznak, az ópusztaszeri temető palaeopatológiai feldolgozása csak jelképes lékelést említ). Értékelhetetlen Modor /Módra lelőhelyének szerepeltetése. A dabas-alsódabasi és dunavarsányi koponyákhoz semmiféle régészeti információt nem tudtam társítani, ezek számomra keltezhetetlenek. Elismerem ugyan, hogy egy lékelt koponyának igen nagy esélye van arra, hogy honfoglaláskori legyen, statisztikailag értékelhetőnek azonban csak akkor tartható, ha ezt más körülmény is támogatja (pl. Gerendás - Vízvári tanya), hiszen ma már nem áll az a sommás megfogalmazás, hogy "Magyarországon csak a 10. században végeztek ilyen jellegű koponyalékelést". A Budapest-Ferencváros állomási homokbányából beszolgáltatott koponyára nézve sajnos semmit sem jelent, hogy "innen már kerültek elő Árpád-kori leletek" (Bartucz 1966,399). Óvatosságra nem csak az avar kori (és néhány régebbi) előfordulás int, de a nagytályai eset is, ahol a XIII. században épült templom belsejéből, bolygatott temetkezések közül került elő a (szórvány) lékelt koponya. A nehezen kibogozható esetek mintapéldája Zalavár. A 68