Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tomka Péter: Régészeti kommentár a Lébény-Kaszásdomb 10–11. századi temető 44. sírjának trepanált koponyájához

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. Vár 138. sír 9-11. századi keltezéssel szerepel Grynaeus Tamás táblázatában. A hivatkozás (Acsádi-Harsányi-Nemeskéri 1962) alapján a sírszám téves (138 az oldalszám, recte: 183. sír). Kérdés azonban, hogy valóban trepanációról van-e szó (ennek megítélésére - ismétlem - nem vállalkozhatom), de kérdés az is, hogy nincs-e itt eleve valami keveredés (Cs. Sós Ágnes ugyanis a részletes sír leírásban alsó állkapcsot igen, de koponyát nem említ, Cs. Sós 1963,75). Amúgy a sír a 10. századra datáltak között szerepel. Keltezési nehézségeket okoz, ha az embertani közlés nem árulja el a pontos sírszámot. Régész számára nyilván értelmezhetelen az érsekújvári (Nővé Zámky) lelet "7-13. sz." keltezése - a sírszám ismerete nélkül ebben az esetben a 211 feltárt-megfigyelt sírós temető általános keltezése sem segít sokat. A trépanait koponya akár a 10. századi temetőrészből is származhat, statisztikai felhasználásra sajnos így alkalmatlan. Néhány újabban publikált esettel kiegészíthettük az adatsort, néhány esetben a régészeti szakirodalomban használt lelőhely-névvel pontosítottuk a listát, néhány helyesbítést is végrehajtottunk. A10. századiak között olyan adatok találhatók, amelyek datálása jelenleg a "10-11. század" pontosságot nem haladja meg (Bihardancsháza-Halomszer, Kiszombor-B 418. sír, Klárafalva-B 57. sír, Szalacs-Vidahegy 1. sír), az Árpád-koriak között viszont 10. századi is akad (Szentes-Borbás). Esetenként a 10. századon belül is pontosabb keltezést sugall a kutatás (pl. Aldebrő-Mocsáros, Budapest-Pestszentlőrinc-Gloriett). Feltűnő, hogy az Árpád-koriak közül a két pontosabban meghatározható eset a 11. század elejére keltezhető (Nádudvar-Töröklaponyag, Molnos/Mlynárce). Mindezek alapján helyesbíthetjük a Grynaeus-féle grafikont: eddig 3 adatunk származik a 7. századból (kora- és középavar kor), 6 a 8. századból (későavar kor), o, azaz egy sem a 9. századból, 34 db a 10. századból (8 esetben csak általában, keret-szerűen 10-11. századról beszélhetünk), 2 a biztosan 11. századi (a század legelejéről), 1 eset 11-12. századi, 1 eset keltezhető a 12. század elejére, 1 pedig - feltételesen - a 13. századra (5. ábra). A régészetileg ellenőrzött adatok a grafikon lényegét nem módosították, de a 10. századi kiugró csúcsot még látványosabbá tették. Ha elfogadjuk a 10. századon belüli finomabb keltezéseket, akkor óvatosan utalhatunk arra, hogy mintha a század első fele szerepelne intenzívebben (óvatoságot indokol, hogy a "10-11. század" keret-keltezések valószínűleg zömmel a 10. század második feléből származó sírokat takarnak). Továbbra is érvényes tehát, sőt erősödik az a vélemény, hogy a koponyalékelés orvosi gyakorlata a honfoglaló magyarokkal jelenik meg (újra) a Kárpát69