Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tomka Péter: Régészeti kommentár a Lébény-Kaszásdomb 10–11. századi temető 44. sírjának trepanált koponyájához

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. síthetünk a töredékek alapján (néhány apró vastöredék meghatározása még várat magára). Karperec 5 sírból került elő. A különböző típusú gyűrűk sorozata alkotja a leletanyag zömét (19 sír, a temetkezések ötöde tartalmazta, 5 esetben kettőt is). Nyoma sincs veretes övnek, tarsolynak vagy készségnek, hajfonatkorongnak, fülbevalónak, fülesgombnak. A 44. sír (3. ábra) Nő. M.: fejnél 42, lábnál 45 cm (enyhén lejt), T.: Ny-K (eltérés Ny-tól D felé 2.5 vonás). A koponya bal oldalát a földmunkák során érte bolygatás. Allatok is megtúrták (a bal boka- és sarokcsont is kimozdult). Helyzete háton fekvő, nyújtott, a koponya az állkapoccsal együtt jobbra fordult. Bal karja szorosan a test mellett feküdt (ujjai a bal combcsont fején), a jobb singcsontot kimozdulva a bordákon találtuk. Mivel a jobb kéz ujjcsontjai egy kupacban a bal vállon voltak, nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy kezét eredetileg a bal vállra hajtották. Leletek: 1. Csavarást utánzóan öntött ezüst karikagyűrű a bal kéz középső vagy mutatóujján, átm. 2,3 cm, v. 0,3 - 0,4 cm. (4. ábra, 44/1) 2. Vékony, sima varkocskarika a koponya alatt, azaz a jobb oldalon (a koponyán itt patinanyom maradt), átm. 2,2 - 2,3 cm. (4. ábra, 44/2) Keltezés Meglepő, hogy - mai tudásunk szerint - a leletanyag egésze a 10-11. század fordulójára jellemző. Ezt a keltezést - figyelembe véve a temető kiterjedését és majdnem 100 sírját, a valóságnak megfelelőbben szét kell húzni. A 10. század felé mutat az ingnyakdísz viselete és a kéttagú csüngő típusa (annak ellenére, hogy másodlagosan, a nyakat vagy az ingnyakat ölelő szalagra erősítve hordhatták), a Köttlach-kulturából származó fibula, bár ezt a típust általában 10-11. századiként tartják számon (ugyancsak másodlagosan, talán szintén ingnyakra erősítve viselték), a nyílhegyek és vaskések (megengedve persze, hogy mindezek a 11. század elején, sőt később is sírba kerülhettek), valamint az egyszerű, sima hajkarikák többsége, szemben az ugyancsak egyszerű S-végű hajkarikákkal. A véretekkel díszített 10. századi párta viseletbeli örököse, a "rugós" vagy "tekercselt" pártadísz még I. András pénzével együtt is előfordul . A 11. századra szokás datálni a vaskos, több szálból font nyakperecet, a 65