Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)
Arcképek - Grábics Frigyes: Szávay Gyula (1861–1935)
AR CKÉPEK ARRABONA 38. 2000. Az egyházpolitikai küzdelem A kiegyezés utáni évtizedek egyik tisztázatlan ügye volt a katolikus egyház helyzete, jogállása a többi egyházhoz képest, vitára adott okot az "államvallás" tartalma. Lényeges kérdés volt ez Győrött is - egy sajátos előzménnyel. 1743-ban a szabad királyi városi jog elnyerését megelőzően a város és a káptalan közötti szerződés a kegyúri kötelezettséget a városnak adta át. Ez többek között az iskolafenntartást is jelentette, amely helyzet fennmaradt 1868 után, az Eötvös-féle közoktatási törvény végrehajtása során is. Időközben a győri protestáns egyházak - segélyként értelmezve a város kegyúri kötelezettségét - szintén igényelték iskoláik támogatását, és kérésük 1867-ben meghallgatásra is talált. A függetlenségi párt és a szabadkőművesek (Philantrópia páholy), támadták az egyházi iskolák támogatását. Előtérbe került a kérdés a kilencvenes években az egyházpolitikai harcok részeként, ami az alábbi üggyel színeződött. 1892-ben Baross Gábor halála után szinte egyhangúan Francsics Norbert bencés gimnáziumi igazgató, házfőnök lett a szabadelvű párt jelöltjeként a város országgyűlési képviselője. Mikor azonban a következő évben a Wekerle-kormány a liberális egyházpolitika szellemében benyújtotta törvényjavaslatát a polgári házasságról, Francsics nehéz helyzetbe került. Az akkori felfogás szerint katolikus pap ezt a törvényjavaslatot nem fogadhatta el. Wekerle ugyan, kényelmes többsége birtokában a pap képviselőknek nem tette kötelezővé a törvény megszavazását, de Francsics számára az volt a kérdés: lehet-e tagja annak a pártnak, amelyik ezt a javaslatot előterjeszti. A győri szabadelvű álláspontot élesen fogalmazza meg Szávay a Győri Hírlapban: Francsics vagy megszavazza a törvényt, vagy lemond mandátumáról. Francsics egy harmadik megoldást választott: kilépett a szabadelvű pártból és nem szavazta meg a törvényjavaslatot. Szávay viszont korábban szokatlanul éles hangnemben kommentálta az ügyet. Valójában ettől kezdve polarizálódik a győri politikai élet: a Francsicsügyről határozottan fejti ki véleményét a győri Szabadelvű Párt, és a Győri Hírlap; létrejön a Katolikus Kör, és megjelenik a közéletben Giesswein Sándor. (Francsics viszont mandátuma kitöltése után pestvidéki tankerületi főigazgató, majd bakonybéli apát lesz.) 333
