Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Grábics Frigyes: Szávay Gyula (1861–1935)

ARCKÉPEK ARRABONA 38. 2000. Millennium Az ezeréves megemlékezésnek dokumentálnia kellett Magyarországnak a Monarchián belüli növekvő szerepét, melyhez az ellenzék is csatlakozhatott. Ehhez a Győri Hírlapon keresztül is hálás szerep jutott Szávay Gyula ambiciózus személyének. Folyamatosan közölte a lap a millenáris kiállítás előkészületeit. Ennek szervezése, irányítása a kereskedelmi minisztérium feladata volt, így a helyi ügyintéző a kereskedelmi és iparkamara lett. Szávaynak tehát e tekintetben kettős szerepe volt. A millenniumi évforduló jó alkalom volt az intézmények történetének megírására. Győrött erre Szávay vállalkozott, 1893 decemberében a várossal meg is kötötte a szerződést. Ezt Krisztinkovich Ede megfellebbezte, akinek akcióját kétségkívül személyes és pártellenszenv diktálta. De az sem kétséges, hogy levéltárban, egyházakban, középiskolákban bőven voltak e feladatra alkalmasabb személyek. A téma nagysága, a határidő rövidsége egyébként is csapatvállalkozást sugallt volna. A fellebbezés Szávay tiszteletdíját is túlzottnak tartotta. A szerződés a belügyminisztériumot is megjárta, s az ottani állásfoglalás kötelezte a kiadót és a szerzőt, hogy "a műnek azon részeire nézve, melyeknek kidolgozása különös szakképzettséget igényel, a város részére a közreműködő szakemberek megnevezése által a szakszerűség tekintetében több biztosítékot nyújtson." (GyH 1894. márc. 11; GyK 1894. máj. 8.) A megjelent mű címe: Győr. Alcíme: Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. A címlapon részletezett szerkezet pedig: I. A régi Győr 1848-ig. II. Győr 1848-49-ben. III. 1849-től a millenniumig. IV. A millennium idején. A megjelent kötet az első két részt tartalmazza. Nagyobb részben az 1848 előtti időszakot, egyharmada 1848-49-et tárgyalja. Az eltérés az eredeti program és a megvalósítás között szembeötlő: egy négy részre tervezett mű, amelynek három része a múltról szól és egy a jelenről, aligha illethető így: "Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével". A mű első 80 lapja értékes várostörténeti összefoglalás a feltüntetett forrásmunkák alapján és a korabeli történettudomány ismeretében, a továbbiakban pedig "Egyes lapok Győr történetéből" című rész tematikus csoportosításban idézi a várost érintő törvényeket, rengeteg adatot közöl a vár, a püspökség és a káptalan, az ipar, a kereskedelem, a népesség történetéhez, és ami mindebbe nem fért bele, "Apróságok és furcsaságok" gyűjtő címen adta közre. Közli a Győrött tartott országgyűlések dátumait, a királylátogatásokét, a Győrött és környékén lefolyt harcokat és néhány 334