Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Arcképek - Grábics Frigyes: Szávay Gyula (1861–1935)

ARCKÉPEK ARRABONA 38.2000. indítása volt, a szabadelvűségében elkényelmesedett Győri Közlöny ellenében. Az 1857-ben alapított Győri Közlöny a városigazgatás, illetőleg a Deák Párt, majd Szabadelvű Párt lapja volt. Szerkesztője mindig tekintélyes győri közéleti személyiség: ügyvédek (Zetykó József, Szilvásy Márton, Nagy Endre), jogakadémiai professzorok (Mersich József, Kautz Gusztáv, Katona Mór), tanügyi vezetők (Vargyas Endre, Németh Antal). Utolsó esztendejének irányítója Rumy (később Révész) Sándor volt az első, aki hivatásos, tanult szerkesztőnek mondható. Ő a heti két megjelenést háromra emelte, s 1896-ban kilátásba helyezte a "napilap-szerű" megjelenést is. Kizárólag helyi, de nemcsak napi ügyekkel foglalkozott (Győr és a vasutak, a sertéskivitel, a vágóhíd-építkezés, a kismegyeri hősök emléke). Verseket, tárcákat is közölt. Lapszerkesztő és iparkamarai titkár A győri sajtó lényeges átrendeződése kezdődött 1886-ban, amikor Szávay Gyula megindította a Győri Hírlapot. A fejlődés következő elemeként 1894-ben az egyházpolitikai harcok jegyében később, 1913-tól megindult a Harsányi Lajos szerkesztette Dunántúli Hírlap. Erre Szávay Gyula ellenlépéseként a Győri Hírlapot 1895. szeptember 29-től "politikai napilap"-ként jelentette meg. Bejelentése visszamenőleges önértelmezésre adott alkalmat: "A Győri Hírlap akkor született, amikor az elárvult közügyek őrei előtt mindinkább bizonyossá lett, hogy a nyilvánosság ellenőrző és irányító szervei vénségük petyhüdtségével a modern idők szellemében kellő befolyást az ügyekre nem képesek gyakorolni, s az alóluk gyorsan kisikló talajon ingatag anarchia kísérti meg durva uralmát. Az idők és a körülmények ekkor a Győri Hírlapot szülték." (Gy. H. 1895. szeptember 29.) Vagyis félreérthetetlenül a Lacza-féle sikkasztási ügynek feltárásához köti a lap indulását, amely azután Zechmeister Károlyt és garnitúráját segítette a város élére. "A Győri Hírlap bölcsejét nem a kufár tőke ringatta... a lapot a város polgársága teremtette." Hitet tesz a liberalizmus mellett, a napilappá válást a "nemzeti küzdelem alkotásai", törvényeinek életbe lépéséhez időzíti. "Higgadt és megalapozott lépés volt, alapul véve a közönség felelős támogatását... A Millennium szívdobogtató ünnepére... méltón reprezentálva" az ország elsőrangú nagyvárosai egyikét. A következő sajtótörténeti esemény a Győri Közlöny megszűnése volt, illetőleg tapintatos formulával: beolvadás a Győri Hírlapba. A szintén 330