Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)
Arcképek - Grábics Frigyes: Szávay Gyula (1861–1935)
AR ÇKEF EK ARRABONA 38. 2000. megszilárdult Dunántúli Hírlappal párban alkotta azután a fél évszázadra állandósult győri sajtó fő vonulatát: egy konzervatív és egy liberális lap megjelenése és harca a nagy politika és a város konkrét vitakérdéseiben. A Győri Hírlap a Győri Közlöny beolvasztása után hamarosan napilappá állandósuló orgánum lett. Mellettük kísérőleg rövidebb élettartamú napiés hetilapok, az első világháború előtt inkább a munkásmozgalom, utána inkább a szélsőjobb jegyében. A Győri Közlöny és a Győri Hírlap egyesülése 1896. szeptember 27-én ment végbe, ezt összefüggésbe lehet hozni az alig egy hónappal későbbre kitűzött országgyűlési választásokkal. Az összeolvadást a két lap azonos szöveggel jelentette be, a Győri Hírlap alcímben megőrizte a Győri Közlöny nevét, és "politikai napilap"-nak minősítette magát. (Jászberényiné é. n.) Kellő hangsúlyt kapott, hogy a két lap között elvi különbség nincs, inkább csak életkorukból adódó sajátosság érzékelhető. Az egyesüléssel pedig az a cél: "Megerősített zászlók alatt tömörülésre késztetni a szabadelvűség minden férfiát". Ebben az akcióban Szávay már "laptulajdonos és kiadó" lett. Tényleges foglalkozása szerint viszont kereskedelmi és iparkamrai titkár volt. A kereskedelmi és iparkamarák a céhek, ill. az ipartársulatok utódaként érdekképviseleti szervek voltak véleményező és adatszolgáltató feladatokkal. Eredetileg, 1850-ben - igazodva a közigazgatás kerületi beosztásához - az ország öt kamarai kerületre oszlott, Győr város és a megye a sopronihoz tartozott. Baross Gábor felismerte az intézmény fontosságát, bővítette hatáskörüket, viszont szükségesnek tartotta új kerületi beosztásukat. így alakult meg 1890. elején a győri kamarai kerület, amelynek elnöke Jerfy Antal, titkára Szávay Gyula lett. Az ipari és a kereskedelmi "szakosztályi beltagok" a város és környéke gazdasági és politikai életének fontos személyiségei voltak, így a kamarai titkári tisztség széles hatáskört, közéleti tekintélyt és értékes személyi kapcsolatokat is jelentett. Szávay városházi munkakörét feladta, csak a Győri Hírlap szerkesztését tartotta meg. (Szávay 1927,186-187., 325., 361.) Az újság szerkesztése, kiadása mellett megírta a Győri Első Takarékpénztár ötven éves története 1844-1894 (Győr, 1894.) c. munkát. A közgazdasági érdeklődés, az aktuális politikai érdekek felismerése és megragadása, a fontos személyi, intézményi kapcsolatok karbantartása, rutinos szerkesztő- és jó íráskészség együttes produktuma jellemezték Szávay új művét. A testes kötet bevezetője Széchenyi és Fáy ilyen irányú működését ismerteti, elbeszéli a győri takarékpénztár alapítását, részletesen felsorolja az alapító és a későbbi tisztikarokat, a részvényesek névsorát, 331
