Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Takács Miklós: Polírozott kerámia a kora középkori Kisalföldön

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. 48 szinte csak kivételként fordul elő, akkor is többnyire importedényeken . Számos példája akad viszont a későavar, sárga kerámiában , amelyből a kisbalatoni, 9. századi polírozott edények levezet hetőek . Sőt mi több, talán arra sem felesleges felfigyelni, hogy már egyes későavar, sárga kiöntőcsöves korsókon is megfigyelhető a kiöntő felületének síkozása" . A vagongyári óvóhely kerámiájához hasonló a Fehérvári úti közúti híd keleti lábának helyén nyitott 2. kutatóárok legfelső rétegéből gyűjtött edénytöredékek (III. t.) időrendje is. Annyi kiegészítéssel, hogy e helyen viszonylag nagyobb volt a római-kori darabok részaránya" . Igencsak érdekes viszont, és talán a jövőbeli kutatások számára is hangsúllyal kiemelendő tény az, hogy a 2. kutatóárok által átvágott veremház betöltéséből korai Árpád-kori (sőt talán még ennél is korábbi?) edénytöredékeket sikerült kibontani (IV. t. 2-5, 9.). E szép leletegyüttes azonban a dolgozatunk témája szemszögéből nézve csak korlátozott jelentőséggel bír, hiszen polírozott edény darabja a veremház betöltéséből nem került elő. A győri Homokgödrökből származó kerámia időrendi elemzése során bizonytalanul ugyan, de több alkalommal is felmerült a korai Árpád-kor lehetősége. Elképzelhető tehát, hogy a kajárpéci és a lébényi leletegyüttesek által sugallt, azaz az egyetlen kivétellel a 11-12. század fordulója utánra utaló időrend a későbbi kutatások során némiképp módosulhat, oly módon, hogy a honfoglalás, iletve az államalapítás évszázada is hangsúlyosabb szerepet kap. Ki kell emelni viszont, hogy csak ennél jóval bizonytalanabb módon lehet felvetni a honfoglalás előtti évszázadot. Annak következtében, hogy az egész óvóhelyi lelethalmazban egyetlen olyan darab sincs, amely bizonyosan a magyar honfoglalás előttre lenne keltezhető. így nem sorolható a 9. századot erősítő érvek közé a homokgödröki lelőhely déli szélén, a Fehérvári úti közúti híd keleti lábánál feltárt veremház sem. Ez esetben ui. a 9. századi keltezés nem több az egyik, a bizonytalanabbik lehetőségnél, mivel ezen objektum betöltéséből olyan fazék- illetve bögretöredékek kerültek napvilágra, amelyek jelen tudásunk szerint mind a 9. mind pedig a 10-11. század leletanyagába beilleszthetők. Hiszen a vizsgált együttesből hiányoznak mind a biztosan 9. századi jellegzetességek, pl. a kézzel formált fazék-, bögre-, vagy sütőharangdarabok, mind pedig a megbízhatóan a 10-11. századra keltezhető formák, pl. a hengeres nyakú edények különböző változatai, vagy a korongolt bográcsok . Sőt az is tény, hogy az egész kisalföldi térség későavar ill. 9. századi kerámiájában a polírozott palack ismeretlen . 32