Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tóth László: Millenniumi ünnepségek Győrött és a vármegyében

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. látszott Ferencvárosban, a szeszgyár melletti városi legelő, melyet előre közművesítettek (csatorna, víz, gáz) a városi nagykölcsönből, így a külföldi befektetők számára infrastrukturális művekkel ellátott előnyös és vonzó telepítési hely kínálkozott ipari vállalkozásaikhoz. Ide telepítették a Mosoni-Dunán kiépített téli kikötőt, a villanytelepet és 1896 decemberében a Magyar Vagon- és Gépgyár RT.-ét. A ferencvárosi ipari negyed kialakítását az is indokolta, hogy már itt működött a szeszgyár és a Stádel-féle mezőgazdasági gépgyár. A szomszédos Gyárvárosban szövőgyárat, selyemfonógyárat és akkumulátorgyárat, ugyanitt egy amerikai rendszerű hűtőbázist ("jéggyár") létesítettek, városszerte kibővítették a vízvezeték-hálózatot (Borovszky 1910,126-134., Vörös 1971, 325., Szakái 1993,47-50.) A 80-as évek végén kiépítették a győri távbeszélő központot 72 alállomással. (GyH 1896. március 14.) Nádorvárosban a millennium idején már folyamatosan működött a Neubauer-féle gyufagyár, a Back- és a Jankovits-féle gőzmalmok, s a századforduló után hamarosan megkezdte termelését a Richards posztógyár és a Gráb Miksa-féle Viaszkos és Bőrvászongyár. Ezekkel az ipari létesítményekkel kialakult Győrött egy olyan gyáripari bázis, amely korszerű és magas műszaki színvonalat képviselt, a 20. század nagy részében is nyereséges vállalkozásnak volt tekinthető . A kereskedelem, főként az állatkivitel újra országos jelentőségre tett szert. Budapest-Kőbánya és Győr között verseny volt a kiviteli sertéspiacon, amely Győr javára dőlt el. Volt olyan helyzet is, hogy a nádorvárosi "disznószálláson" 20 ezer db sertést szállásoltak el, s a felhizlalás után vasúton szállították Németország és az osztrák örökös tartományok 72 városába. (GyH 1896. március 14.) A sertéshúst állatorvosokból álló állategészségügyi hivatal ellenőrizte, így garantáltan jó minőségű, versenyképes hús került a külföldi piacokra. A győri országos és a heti vásároknak továbbra is fontos regionális gazdasági szerepe volt: nemcsak a Dunántúl északi feléből szállítottak árut a győri piacra, a Csallóközből és olykor az Alföldről (pl. sertés és szarvasmarha) is hoztak a kereskedők különféle árucikkeket. A gabonaneműek árának kialakításában csökkenő módon ugyan, ám továbbra is nagy szerepe volt a győri gabona börzének, a Lloydnak. A gyáripari bázis nyersanyag és késztermék szállításai, valamint a kiviteli sertéskereskedelem konjunktúrája következtében hihetetlen méreteket öltött a vasúti áruforgalom a győri teher és személyi pályaudvaron. 1896-ban 493 ezer mázsa áru érkezett tengelyen a teherpályaudvarra és ennél valamivel kevesebb volt a Győrött feladott árucikkek mennyisége, így közel egy millió mázsa volt az áruforgalom a nem régiben 263