Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tóth László: Millenniumi ünnepségek Győrött és a vármegyében

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. lye lett, s hazai viszonylatban a polgárosultság terén jelentős előnyöket szerzett. Egymás után szervezték a gondoskodó polgármester irányításával a város korszerűsítését szolgáló urbanizációs beruházásokat: négy híd építése, még Baross Gábor halála előtt, az ő támogatásával 1893-ban elkészült vasúti "áthidalás", felépült az új közkórház (1895), a főreáliskola (1894), elkészült a tűzoltó laktanya, folytatódott a csatornázás, megindult a forgalom az új személyi pályaudvaron, átadták a két vasúti gyalogúidat és a millennium évében elkészült a Rába torkolatánál az árapasztó csatorna. Az új adófajták és a nagy beruházási program konfliktust okozott a vállalkozói oldalon, emiatt a feszültségek levezetésére elindították a városi kölcsönkötvények kibocsátását, mellyel sok kisrészvényest (kisiparosok, kiskereskedők) juttattak szerény nyereséghez. Zechmeister polgármester nagyon szorgalmazta a hét megyére kiterjedő királyi tábla (1892) Győrbe telepítését. A városban működött a város rangját növelőregionális intézmények sora: az észak-dunántúli megyék iskolaügyét irányító tankerületi főigazgatóság, az öt megye birtokosait tömörítő Győrvidéki Gazdasági Egylet, a három megye területét érintő Rábaszabályozási Társulat, a hadkiegészítő parancsnokság, a katolikus püspökség, s nem utolsó sorban az Észak-Dunántúli protestáns egyházkerület győri szuperintendenciája. Az 1890-es évek első felében Győr mindenképpen lépéselőnybe került a "városok versenyében", itt az észak-nyugat dunántúli városokkal szemben. 1893 októberében Zechmeister Károly öt évi polgármesteri működését értékelve kijelentette, hogy a városfejlesztésben koncepcióváltásnak kell bekövetkezni: a jövőben az "ésszerű haladást", a gazdasági hasznot hajtó produktív ipari fejlesztéseket kell előtérbe állítani az "improduktív szféra kifullasztó rohamai után." A polgármester úgy gondolkodott, hogy a város a jövő évszázadot jövedelmezőbb gazdasági alapról kezdje és a bizonytalan kimenetelű "tőzsdei spekuláció" helyett a megbízhatóbb "vállalkozói tőke érdekbevonásával", a "tartós vállalkozói szellemmel" kell a városfejlesztés ügyét megoldani. Zechmeister folyton ösztönözte a hazai közép- és nagyvállalkozókat, hogy minél több munkaalkalmat teremtsenek "az ínséges nép parlagon heverő munkaerejének" a lekötésére. (U.o.) A gépi nagyipar és a gyáripari beruházások számára új helyet kellett kialakítani a város területén, mivel teljesen körbeépült lakóházakkal a Győr-Szigetben lévő ipari negyed (olajgyár, Koestlin-féle piskóta gyár, Nagy Mihály féle tésztagyár). Az új ipartelep kialakítására alkalmasnak 262