Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tóth László: Millenniumi ünnepségek Győrött és a vármegyében

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. államosították. A gabonaszállítások miatt a Dunán továbbfejlesztették a folyami hajózást, a tengerekre való kijutáshoz kiépült 1872 és 1880 között a fiumei kikötő. Jelentős állami erőforrásokat fordítottak középítkezésekre (középületek, bérlakások, csatornázás), főként a fővárosban, melynek európai értelemben vett nagyvárosias jellege ekkor fejlődött ki. A Duna és a Tisza szabályozásával, a lápos területek lecsapolásával (Ecsedi láp, Göcsej, Rábaköz, Hanság) új termőföld területeket nyertek (25 millió hektárról a termőterület 27 millió hektárra nőtt), a gépesítés következtében a termésátlagok duplájára emelkedtek és a terméseredmények megháromszorozódtak. A megtermelt búza a századfordulón 42 millió mázsa lett, melyből 15-20 millió került exportra dús sikértartalmú liszt formájában. (Hanák 1986, 240.). Az agrárium területén korszerűsödött a birtokszerkezet, nőtt a mezőgazdaság gépesítettsége, emelkedett a bruttó mezőgazdasági termelés nagysága (1,8 %-ról 2,2 %-ra). (Takács 1993, 37.) A századforduló előtti kor a dualizmus történetében a tőke felhalmozásának időszaka, s végig kellett járni azt a göröngyös utat, amit az egyoldalú felhalmozási gyakorlat eredményezett: a mezőgazdaságból származó nyereséget más területen tőkésítették, az agrárolló túlzott szétnyitása veszélyeztette a modernizációt és az ország agrártermékekből való önellátását. (Takács 1993,36-37.) A magyar gazdaság látványos fejlődését döntően két tényező határozta meg: 1. A kíméletlen gazdasági verseny, a szorgos vállalkozási és alapítási láz. 2. A beruházások külföldi finanszírozása és a gépi berendezések magas műszaki-technikai színvonala. A versenyszellemet és a vállalkozási lázat Jókai Mór fogalmazta meg legpregnánsabban: "Versenyre kell szállni a magyarnak az egész világgal a földművelés, állattenyésztés, kézmű- és gyáripar, kereskedelem, közlekedés, tanulmányok, tudományok és művészetek minden tartományaiban. Végtelen tér nyílik a hódításra." A jelentős nagyságú tőkebehozatal megteremtette az ipari beruházások financiális alapját. A külföldi tőke aktív jelenléte nemcsak a finanszírozási gondokat oldotta meg; egyben ösztönözte, hogy a kor csúcstechnológiája is bekerüljön az országba, amely kiegészült világhírű hazai technikai -tudományos, műszaki felfedezésekkel. így a magyar ipar műszaki-technikai színvonala a századfordulón kiemelkedett a közép-európai régióból és hosszú távra (legalább ötven évre) megalapozta a magyar ipari bázis működési színvonalát. Persze a magas termelékenység és a rekord gazdasági teljesítmény sem tudta feloldani a liberális elvű egyéni vállalkozás szabadsága és az állami beavatkozás évszázados ellentmondásait. Mégis úgy tűnik, hogy a. magyar történelemben a 15. század óta a mo255