Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Tóth László: Millenniumi ünnepségek Győrött és a vármegyében

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. Tóth László: MILLENNIUMI ÜNNEPSÉGEK GYŐRÖTT ÉS A VÁRMEGYÉBEN 1. A19. század végi polgárosodás jellemzői Magyarországon Közel a századfordulóhoz a Győri Hírlap egy vezércikke átfogóan értékelte a "letűnő" 19. századot és bizakodóan várta a közelgő huszadikat. A sajtóközlemény szerint az elmúló évszázad "a forrongás, a teremtés, a szellemi alkotás, az ész diadala" volt, s a "beköszöntött" 20. századra "az áldásos munka, a. kölcsönös emberszeretet és a béke" lesz jellemző. A század végén élő emberek - az ismeretlen cikkíró szerint - mégis fáradtak, fásultak és "szárnyaszegettek": az enerváltság oka az örökös versenyláz, a gazdasági harc okozta feszültségek, a létbizonytalanság és a szabadversenyes időszak "léleknélkülisége". A társadalmi hangulatot rontotta a nagymértékű szociális feszültségek kialakulása is. Ugyanakkor a polgári rétegek, a sikeres ipari és kereskedelmi vállalkozók - gazdasági gyarapodás révén - tele voltak önbizalommal, optimizmussal és magabiztossággal, állandósult a vállalkozó kedvük. A századvégi Magyarország általános hangulatát, társadalmi "klímáját" ilyen ellentmondásos jelenségek egész sora alkotta; együtt érvényesültek a társadalom pozitív és negatív folyamatai, egyszerre volt nyugalom és feszültség, derű és szomorúság, tengernyi gond és a vidámság "boldogító érzései". A lakosság polgárosult részének életminősége jelentősen megjavult, a gazdagodás, a megszerzett vagyon miatt pozitív életérzések uralkodtak körükben. A másik, a nagyobb rész viszont tömegesen elszegényedve tengette életét, egy rétegük koldult, s többnyire rossz hangulati elemek jellemezték magatartásukat. A millenniumi ünnepségeket tehát többféle ellentmondásból származó, összetett társadalmi hangulat fogadta. Már a 90-es évek elején megkezdődött az ünnepségek előkészítése, ám a tényleges szervezést kissé késve, csak 1895-ben kezdték. A rendezvények csúcspontja a Kárpátmedence egész területén - felekezeti hovatartozás nélkül - a szilveszteri harangzúgással kezdődő 1896-os millenniumi esztendőre esett. Még a parlamenti politikai csatározás is elnémult. Gr. Apponyi Albert az országgyűlés 1896. január 15-i ülésén javaslatot tett, hogy az ünnepi évben a 253