Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Almási Tibor: V. László esküje a Hunyadi háznak. (Gyárfás Jenős és a Millennium)

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. városban teljesen elszigetelődött és mindinkább kiesett a művészeti köztudatból. A 80-as évek végén, családtagjai szerető gondoskodása és a szaporodó portrémegrendelések - anyagi függetlenséget hozó - következményeként a művész egy időre visszanyerte életkedvét és ezzel párhuzamosan munkalendületét is. A biztos emberi és anyagi támasz tudatában Gyárfás Jenő kiterjesztette figyelmét, érdeklődését szűk környezetének határain túlra is. 1894-ben megfestette egyházellenes kompozícióját a Pax-ot, amely allegorikus formába öntött mondanivalójával már előre vetítette a millenniumra elkészülő V. László esküje a Hunyadi háznak című alkotás szellemiségét és ugyanakkor némi eligazítást nyújt igazi tartalmi hátterének megértéséhez is. A XIX. század utolsó éveiben Magyarországon kiéleződtek a már korábban is súlyos ellentétek a konzervatív egyház és a liberálisabb irányzatú kormányok között. A Wekerle Sándor vezette új kormány az egyház politikai, gazdasági és kulturális befolyásának csökkentése szándékával 1893-ban előterjesztette a kötelező polgári házasságról és az általános polgári anyakönyvvezetésről, a vallás szabad gyakorlásáról és az izraelita vallás recepciójáról intézkedő törvényjavaslatot. A közérdekű, parlamenti és kulisszák mögötti egyházpolitikai küzdelmek bőséges témát szolgáltattak a napi sajtó számára. Gyárfás ilyen közvetett úton értesült a viharos erejű eseményekről. A Pax a művész állásfoglalása, képi formába öntött véleménynyilvánítása volt e kérdésben. Kivitelezését Gyárfás Jenő valószínűleg 1894-ben kezdte el és 1895 márciusában már készen is állt vele. "Pax. Ez a címe Gyárfás Jenő legújabb festményének, mely a szabad szellemű haladás diadalát allegorizálja. A gyönyörű kép, mely 4 méter magas és mintegy 2 méter széles, a képzőművészeti társulat tavaszi kiállításán lesz bemutatva s már aktuális tárgyánál fogva is kétségtelenül szenzációt fog kelteni" (SzN 1895, 47) - olvashatjuk a Székely Nemzet hasábjain. De mit is ábrázolt ez az oly sok vihart kavart festmény ? "A haladás nemtőjének alakja, melyet ruha sem föd, ott lebeg fönn a magasban s kinyújtott kezében villamos fáklya árad szét, balkezében pálmaágat tart, a győzelem és béke jelvényét. A nemtő Hungária felé törekszik s el is éri azt, mert már látszik a háttérben Hungária ködszerű alakja, a mely egészen páncélba van borítva, azon hull alá a fátyol szövet, két kezében magasra emelt pajzsot tart Magyarország címerével... A felvilágosultság, a szabad szellem diadalát hirdeti benne a békében alvó hadsereg csöndes pihenése. A fegyverek gúlába rakva nyugszanak, mintegy jeléül annak, hogy a 220