Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. tort tételezi fel! Ellenkezőjére ld. Püspöki Nagy Péter: Szent István egyházszervezete. In: Szent István és kora. 70 skk.p. 24 Nagyboldogasszony templom (ma Mátyás-templom) mellett, Wulfingus (más említésekben Wrungus, Wiluengh) budai polgár által a XlV.században alapított Szt. László-kápolnáról részletesen ld. Budapest műemlékei, I. 432.: "Bizonyos ingadozás a kápolna elnevezésével kapcsolatban is tapasztalható. Az 1334-i pápai oklevél ugyanis azt írja, hogy Wrungus Szt. István, László, Imre és más szentek tiszteletére emelte a kápolnát. A XV. sz.-ban viszont csak Szt. Lászlóról nevezik a kápolnát." 25 ".. .éppen ekkor (1770-es évek végén) fejledezett ki a' tudatlan és fattyú Kritikának időszaka az Austriai Birodalomban, melly helytelen ösztön hanyatt 's homlok mindent Gyanúba vett, és nem rövid időig dúlt viharmódra közöttünk". (Horvát, 1836.1.111 .p.) 26 Valószínűleg inkább Kultsár van az álnév mögött, mert ugyanabban a számban jelenik meg Fejér György írása is a 103-108.oldalakon, amelyre Horvát azonnal reagál (108-117.p.). 27 Lábjegyzet a TGy 110. oldalán: "Ha azok bizonyosak, a' miket a közelkoru Ditmár Sarolta részegségéről és gyilkosságáról; - nem különben Gyézának, az ő férjének, Vallászavarásáról följegyzett, mint lehessen Saroltának tulajdonítani a' Magyar Nemzet megtérését, én ugyan meg nem foghatom." (HO.p.) 28 Apolémia napjainkban is folyik Szent István megkeresztelésének dátumával, a keresztelő püspök személyével kapcsolatban, a források hiánya illetve szűkös volta miatt mikrofilológiai eszközökkel. Ld. Gerics 1995. vonatkozó tanulmányait. 29 Valamennyi oklevelet hitelesnek tekinti - erre ld. Szentpétery i.m. Németh János ma is modernnek tekinthető szemléletéhez a kereskedelemre ld. Gedai 1988. 105

.p.: "Annak a kornak a kereskedelme, amelyben a magyar királyság megszületett, elsősorban külkereskedelem volt. A gazdasági egységek önellátóak voltak, a feudális szolgáltatások valamennyi termékre kiterjedtek, így a belső pénzforgalmat igénylő kereskedelem az ezredfordulón igen gyenge lehetett." 30 A bérmálással kapcsolatos vitához ld. Bogyay 157

.p.: "A nagyobb legenda hagyományát, hogy Adalbert keresztelte meg Vajkot, a történelmi kritika joggal elvetette." Ezzel szemben ld. Kristó 2000. 19.p.: "... annak van nagyobb valószínűsége, hogy István megkeresztelésére csak 992 után kerülhetett sor, alkalmasint 994-996 között, amikor Adalbert hosszabban időzhetett Magyarországon. (...) Közvetlen adatok és közvetett megfontolások egyaránt amellett szólnak tehát, hogy Adalbertben kell látnunk István megkeresztelőjét." 31 Julius Franz Borgias Schneller érdemes történettudós 1777-ben született Strassburgban. Matematikai, nyelvészeti tanulmányai mellett szépirodalmi tevékenységet is folytatott. A történettudományok professzoraként Linzben, Grazban tanított, de liberális nézetei miatt 1816-ban bebörtönözték. 1823-tól filozófiaprofesszor volt a freiburgi egyetemen. Világtörténet c. munkája után 1817-20. között 5 kötetben jelent meg Az Osztrák Császárság története. 1832-ben halt meg, hátrahagyott munkáit 1834-42 között kiadták, 16 kötetben. (Meyers Konversations-Lexikon. [3.kiad.] 14.Bd. Leipzig, 1878. 361 .p.) 32 X: Schneller Julius Gerentz,Graetzi Tanító ezen tzim alatt: Ungarns Schicksal, und Thatkraft vor dem Verein mit Böhmen, Oestreich und Steyermar. Von 1. lis. 1526. Grätz 1817. - kijött munkáját tárgyazó vélemény. TGy 1817. V. 115-117. 33 Z. álnév alatt ebben az időszakban Horvát István, Szalay László, Bajza József is írt, mindenesetre a közlő liberális nézete elvitathatatlan. 34 Jankovits sehol nem írja, a négy templomi ünnepnap közül - május 30., augusztus 15. és 20., október 11. - melyikről van szó. Úgy tűnik, nem kérdéses, hogy augusztus 20-a a főünnep, bár az idézett részben még mint a város saját ünnepe szerepel. Vö. Török 1988., ill. Szántó Konrád 1988. "A Szent Jobb május 30-án történt megtalálási napját... már Szent 214