Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. László ünnepnek nyilvánította... nem valószínű, hogy országosan kötelező ünnep lett volna." Ez az ünnep tevődött át a főünnepre, augusztus 20-ra. Szántó Konrád 1988.178.p. 35 Bartalis Antal: in Notitia Parochiae Jegenyensis, Claudiopoli 1794. 8 pag. 122. 36 Schedius a Zeitschrift von und für Ungarn 1802. T. sz. 219-221. p. tette közzé. Révai Miklós (17750-1807) kéziratban maradt munkája csak posthumus jelent meg itt a TGy-ben. "Kár! hogy a' Tudós Férfiú azt egészen ki nem adta..." Révai, TGy 1833. II. 87. 37 Középkori magyar verseink. Bp. 1921.11-15. 38 RMNY App. 4. 722-724. p. 39 Az addig megjelent irodalom és bibliográfiák válogatott ismertetését ld. Kosáry 1970, 216-223.; Györffy 1977,535-536.; Szent István és kora 1988, Ajánló bibliográfia 253-256. Az Árpád és az Árpádok című díszműben a Mangold Lajos összeállította bibliográfia legfőbb jellemzője, hogy az 1800 és (néhol 1860, általában azonban az) 1880 közötti időszakban -szerinte - szinte nem is volt történetírásunk, de legalábbis a bibliográfia címében jelzett válogatás szerinti nagyobb művek nem jelentek meg, illetve a "régibb hirlapi czikkek" vonatkozásában Szinnyei József repertóriumához utasítja az olvasót (Mangold Lajos 1907, 365 és 367.). Ha a nagy évfordulós ünnepek (1901., 1938., 1988.) irodalmát tekintjük át, ott is látható, hogy Szekfű Gyula 1938-ban Szent István XIX. század kori képének megrajzolásához inkább az ünnepi prédikációkat és az irodalmi műveket tartja alkalmasnak. (Szekfű 1938, 58-77.) A többi tanulmány sem tartja érdemlegesnek a TGy megemlítését, alkalmanként hivatkoznak a téma irodalmát összefoglaló munkákra (pl. a pannonhalmi alapítólevélről Szentpétery 1938.145. ill. a veszprémvölgyi oklevéllel kapcsolatban konkrétan a TGy-re uo. 185-188.). Kosáry Domokos Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába c. művében a forráskiadás szempontjából megemlíti a TGy folyóiratot, amely "közölt elszórva okleveleket, kisebb forrásszövegeket" (Kosáry 1970,222.). Emellett hoz a TGy-ből cikkeket, de a Szent Istvánra vonatkozók közül egyet sem tekint említésre méltónak. 40 Várkonyi. 1973.

1. köt. 123.p. Irodalom: ALSZEGHY 1938 ALSZEGHY Zsolt: Szent István a magyar egyházi költészetben. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk. Serédi Jusztinián. 3. kötet. Bp. 325-344. BUDAPEST 1955 BUDAPEST MŰEMLÉKEI I. Akadémiai K., Bp. 1955. (Magyarország műemléki topográfiája IV.) CSATKAI 1931 CSATKAI Endre: Száz évvel ezelőtt a lövői plébános vetette fel először a millennium eszméjét. Soproni Hírlap, 1931. december 6. l.p. ERDÉLYI 1988 ERDÉLYI Ilona, T.: Politikai restauráció és irodalmi újjászületés. Értékek és eszmények a reformkor hajnalán. Balassi, Bp. 1988. 1999 ERDÉLYI Ilona, T.: A magyar irodalmi népiesség elméletének forrásvidéke. In: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról. Szerk. Cséve Anna Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp. 1999.129-143. 215