Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)
Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben
TA NULMÁNYO K ARRABONA 38. 2000. Protestáns urak közzül -[aki] a' deák formájúnak II-dik Silvester Római Pápátul szármozását... s' annak a göröggel egyesítését Sz. László Királyunknak tulajdonította" fent ismertetett munkájában. (5.p.) Majd vitába száll - Koller József védelmében - egy R-y álnevű szerző (Rumy Károly György) Oesterreichischer Beobachter-ben megjelent cikkével, aki szerint a görög koronarészt Emanuel görög császár adta III. Béla királynak a XII. század vége felé. Szinte mondatról mondatra ízekre szedi és megcáfolja az idézett német nyelvű munkát, ismertetve többek között a korona őrzési és koronázási szokásokat is. Fejér György munkájában a koronával mint tárggyal foglalkozik, a fentebb idézett mondatnál többet nem áldoz a szentkorona eszmére, hisz ez Werbőczi Hármaskönyve óta kánonként élt a nemesi köztudatban. (Kardos 1979,431-438.) C/A Szent Jobbról: 1.) 1817.IX.142-152. B.VL.[Boldogréti Vig László=Horvát István]: Vitéz Rendek az Austriai Birodalomban. 1. Szent István Apostoli Király Vitéz Rende. A szerző az ismertetést az érdemrend alapításával kezdi. Mária Terézia érdemeit mondja el a Szent Jobb visszahozatala és tiszteletének megerősítése körül, majd kitér arra a kérdésre, amelyet a "Rend alkotó levelében" fogalmaztak meg, vagyis hogy Szent István már alapított egy róla elnevezett rendet, amelyet Mária Terézia ismét helyreállítattott. ".. .e' Vitéz Rendnek hajdani fenlétéről semmi nyomot nem találhatni a' magyar régiségekben, 's nem is hihető, hogy Szent István Király maga saját neve alatt valami tzimeres rendet felálllitott volna okosan mást nem érthetni soraiból, mint hogy a' Nemesi Kart, a 7 vitéz Rendek szülőjét érti" (143. p., kiemelés az eredetiben). Ünnepét Szent István király napján, "után következő napon szokott a' Rend a' meghalálozott Tagokért halottas áhítatoskodásokat tartani." (148. p.) 2.) 1819.VIII.124-127. J***.[Jankovich Miklós]: Intézetek. I. S. István I. magyar király napja 1818-tól kötelezőnek parancsolt nemzeti ünnep csak egy korábbi hagyomány visszahelyeztetése - írja Jankovich Miklós -, ugyanis "Szent László,... kinek fáradhatatlan és hathatós közbenjárása által, a' magyarok első Királja ditsőült Szenteknek körében helyheztetett, volt első alkotója, 's támasztója Szent István napja Ünneplésének, mellyet ő utánna minden Magyar Királyok a' ditsőültnek boldog tetemei felett Székes Fehérváron esztendőnként megüllöttek...." a mohácsi csatáig (125 .p.). A XVI-XVII. 209
