Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38.2000. azon sorát, hogy Anastasius apát confortálta és laureázta (szerinte megerősítette és borostyánozta) István királyt. Ez után az első magyar püspökök személyét kutató Koller József és Cornides Dániel (aki kétségbevonta az oklevél hitelességét) 1770-1775 közötti levelezésének részletei olvashatók. Majd Benczúr Józsefnek egy 1779-ben név nélkül megjelent, a hitelességet kétségbe vonó könyve által a szerző, illetve Pray György, Kultsár István, Battyhány Ignác gr., Nóvák Chrysostom és Schönemann stb. közötti vita ismertetése után diplomatika-elméleti polémiává válik a munka. 9.) 1836.

VI.91-94. Szegvári [Kultsár István]: Szent István Magyar Király' Salamon nevéről. Az 1833-ban indulkált vita más folyóiratokban folytatódott (pl. Rumy Károly György, Hasznos Mulatságok 1834.), majd 1836-ban a TGy VI. kötetében egymás után közli Horváth a személyeskedő, éles hangú, mondhatni szőrszálhasogató írásokat. Kultsár István Horvát 1833-as felvetéséről nem a Salamon névvel vitázik, hanem hogy nem kerülte el ez a tény minden történetíró figyelmét: ".. .látható, hogy Cornidesnek volt a' dolog felől tudomása, 's hogy ő nem csak egykét írónál olvasta a' hibás Salamon nevet... hanem... még hét másnál is..." (94.p.) 10.) 1836.

VI.95-100. Horvát István: Felelet Szegvárihoz Szent István Királynak Salamon nevéről. Válaszul a következő oldalon a Szegvári álnév alatt Fejér Györgyöt gyanító Horvát éles hangú kirohanása után angol forrásokat hoz fel, és arra a következtetésre jut, hogy "Ha hitelesek e' sorok, úgy Orosz Országba ment Edvárd számkivetésbe, 's nem Szent Istvánnak Ága ta nevű leányát, hanem az Orosz Fejedelem leányát vette el;..." (98.p.) "Midőn továbbá Szegvári... tagadja az 1066dik körül irt..., és így Edvárd hazahivatásával egykorú Fordun János azon tanutételének hitelességét, hogy Szent István Magyar Király a' Kereszteltetés előtt Salamon nevet viselt, ollyan fába vágott, mellyet ő aligha el tud még mostan dönteni." (99

.p., Id. még a 2. sz. cikket) Vitatkozik még Cornidessel, aki szerint a Salamon név az S sigla hibás feloldásából keletkezett volna. Majd végső érvként a Salamon név mellett azt hozza fel, hogy "Azután ki tudja azt álomlátás nélkül megbizonyítani, hogy Szent István Magyar Király tsetsemős gyermek korában kereszteltetett-meg? Ha utóbb, - kellett nevének lennie a' Keresztség előtt/s mivel a X-dik században már nevek adattak a' kereszteléskor, kellett új nevet nyernie Szent Istvánnak a' Keresztségkor is. Hogy 202