Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. emléke. Egyházi beszédben megújítva. Kis-Aszszony hava 25. 1839. Bécsben." címmel nyomtattak ki. Csatkai Endre a cikk és a szerző 100 évvel későbbi ismertetését a következő lírai gondolattal zárja: "Eszméje a millenium[sic!] lobogó ünnepéről csak kovakő gyenge szikrázása volt és mégis, mennyi fényt vet a lenézett falvak lelki életére..." A millenniumi felhívás visszhang nélkül maradására - az indítvány szokatlansága, újdonsága mellett - talán magyarázat lehet, hogy sokkal inkább foglalkoztatta a közvéleményt és a tudósokat a magyar őstörténet: népünk és nyelvünk eredete, a nyelvrokonság, a hun-magyar rokonság vagy a népvándorlás, kevesebbet foglalkoztak a honfoglalás, államalapítás történetével . Megkezdődött, folyt már a források összegyűjtése, közlése (Fejér, Jankovich, Horvát stb.), olyan fogalmak tisztázása, mint nép, nemzet, nemzetiség, állam, természeti jog stb.; a korábbi latin nyelvű munkák után ekkor érlelődött a magyar szaknyelv a történetírásban is. II. A magyar nép eredetével, a népvándorlással, a honfoglalással és az Árpád-korral kapcsolatos - nyelvészeti és történeti - munkák hosszú sorából témánkra való tekintettel kiemeltük a Szent Istvánra (illetve a Szent Jobbra és a Szent Koronára) vonatkozó közleményeket. Az ismertetésnek nem feladata értékelni a cikkeket, a történetírók teljesítményét, sokkal inkább a korabeli sokrétű vizsgálódásra kívánjuk felhívni a figyelmet. A cikkeket a megjelenés sorrendjében, a korabeli helyesírással és központozással ismertetjük. A./ Szent István királyról 1.) 1820

.VI.37-69. J***.: Berzeviczy Albert úr Jegyzetei, Magyar Hazánkat illető és a Külföldi Könyvtárakban található jélességekről. Jankovich Miklós közölte Berzeviczy Albertnek az 1818-1820. közötti utazásai során készített jegyzeteit, amelyek túlnyomó része kódexeket, kéziratokat, könyveket ismertet. Köztük a Rómában található Apollinaris Könyvtár "elhagyatott, legnagyobb tisztátalanságban és rendetlenségben lévő" állapotát és rövid történetét is leírva említi, hogy "a' Sz. Istvántól szerzett örökség is, melly ezen Intézetnek talpköve vala, a' Romai Statusnak ingyen maradott" II. József rendelkezése miatt, amely az egész ausztriai birodalomból a Rómában tanuló kispapokat Paviába helyezte át. 198