Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Csécs Teréz: Szent Istvánról és az államalapításról a Tudományos Gyűjteményben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. A továbbiakban Berzeviczy leírja: Szent István másik alapítása, "az első Mártyr Sz. István nevére építetett Templom, és Klastrom a' Caelius vagy is gömbölű hegyen (S.Stephano rotondo)" történetét, az épület sorsát. Megtudjuk, hogy augusztus 3-án Szt. István mártír, augusztus 20-án pedig "Szent István Magyar Király tiszteletére a' Sz. Péter [bazilika] mellett nagy ünneplés bútsúval együtt tartasson" (48

.p.). Az itt található kép után festtette meg gr. Eszterházy Károly a pápai templomban Szt. István mártír képét. Berzeviczy (vagy Jankovits) szerint "épített Sz. István harmadik Templomot is - a' mit némely egyházi jegyzetek (Protocolla Templor.) bizonyítják, még pedig CoUegiata Ecclesiat szinte első Mártyr Sz. István tiszteletére, melly Templom közönségessen neveztetik Ecclesia S. Stephani in Piscinola."(49.p.) A fejezet végén a szerző kifejezte azon kívánságát, hogy "Vajha találkozna Hazánk Nagygyai, 's kivált az Egyházi Hazánk Nagygyai közül nagyobb tekintettel, 's bővebb tehetséggel megáldott, buzgó Hazafi, a' ki Sz. István példáját követvén, és újra felélesztvén... Nemzetünknek ditső Sz. Istvántól szerzett tulajdonát, Századok ólta folyvást birt örökségét - addig, még az alkalmatosság jelen vagyon, visza állítsa!!!"(50.p.) A későbbiekben a szerző (vagy a közlő) még megjegyzi: "Világ szerte nevezetes Királlyainknak Sz. Istvánnak, és Hunyadi Mátyásnak Olasz Országi utazásokat Történet íróink nem éppen érdeklették, és mi ezen környűlállásokban mély setétségben tapogatunk. Bár egy értelmes Hazafi szorgalmát ennek megvisgálására fordítaná..." (52.p.) 2) 1833

.VII. 122-124. Horvát István: Könyvesmértetés. Scripta Historica Islandorum de Rebus Gestis Veterum Borealium, Latine Reddita Et Apparatu Critico Instructa, Curante Societate Regia Antiquariorum Septentrionalium. Hafniae, 1828. Typis Hartvigi Frederici Popp. A három kötetes, 1828-ban Koppenhágában kiadott munka rövid magyar vonatkozása: a kereszténység felvételét említi - többek között a magyaroknál is - ez az 1200-as évek végén kezdett, többször kibővített krónika. Ezzel kapcsolatban azonban Horvát István, aki ez év februárjától 1836 decemberéig a TGy szerkesztője is volt, hosszan tartó vihart kavart, amikor idézte Fordun Jánosnak a Skótzia Históriájában Szent István nevével kapcsolatos megállapítását, majd hozzátette: "Innend érthetni, miért nevezik több Angoly és Normánnus írók... azon Magyar Királyt, kinél Edmund Angoly Királynak fiai számkivetésben voltak, Salamon Királynak. E' név alatt ők mindenkor Szent István Magyar Királyt értik. Ditmar Waic-ja Adalbertet jelent, melly nevet Szent István a' Keresztelőtől másod névül nyerhette." (124.p.) 199