Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ; ARRARONA 38.2000. lomukat 1700. augusztus 20-án szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás és Szent István magyar király tiszteletére (Boros 1980, 8). A kettős patrociniumban - amelyet később is megtartottak - a rendi hagyomány azaz a karmeliták kiemelt Mária-tisztelete és az aktualitás keveredett: a német rendtartományból érkezett szerzetesek Szent István szerepeltetésével kívánták hangsúlyozni új hazájuk iránti elkötelezettségüket. A katonai építési hivatalból átalakított szükségtemplomot azonban hamarosan elbontották és helyén 1722-1725 között felépítették a ma is álló épületet. Az új templom új belső berendezést is kapott, amelynek keretében 1741-ben, Acsády Ádám veszprémi püspök - korábban győri kanonok - költségén készült el a főoltár. Az ismeretlen festő által készített képe a kettős titulust egyetlen kompozícióba fogja össze: Szent István a koronafelajánlási jelenetben látható, amelynek Mária és gyermek Jézus csoportját a Szeplőtelen fogantatás koncepciójának közkeletű ábrázolása, a győztes Immaculata helyettesíti. A jelenet - mint már említettük - a szabadban játszódik, amely ezúttal is lehetőséget teremt a kép jelentésrétegeinek bővítésére, aktualizálására. A tájképi környezetet adó pusztaság, a háttérben emelkedő, a kompozíció középtengelyébe helyezett és ez által hangsúlyossá tett kopár hegycsúcs ugyanis a szerzetnek nevet adó galileai Kármel-hegyét idézi meg. 8. Az Apátúrház Ugyancsak Szent István tekintélyére épít a Szent Márton-hegyi bencés monostor győri palotájának dekorációs programja. Az Apátúrházat mai formájában Sajghó Benedek főapát idején, az 1740/50-es években emelték korábbi épületek helyén (Mészáros-Nagy 1992, 1). Ekkor készült mind külső, mind a belső dekorációja is. A Piactérre néző reprezentatív főhomlokzaton a középtengelybe helyezett zárterkély két oldalán Szent István és Szent Benedek fülkébe állított szobrai láthatók. Benedek atya nagyszakállú alakja szerzetesi kámzsát visel, pásztorbotot és kelyhet tart kezében. Első királyunk magyar ruhát visel, vállaira palást borul, fején a Szent Korona, míg kezeiben jogar és országalma. Szent Benedekben a pannonhalmi bencések rendjük megalapítóját és névadóját, míg Szent Istvánban legelső magyarországi pártfogójukat és kolostoruk építtetőjét tisztelték. Párba állított szobraik annak az épület egész dekorációját átfogó programnak a részeként kerültek a homlokzatra, amely a bencés rend és Magyarország történetének összefonódását, a rendnek a magyar államiságban játszott - és játszani kívánt - meghatározó szerepét hirdette. 165