Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANÚTMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. oldását nehezíti, hagy ma már ismeretlen az a forrás, amely alapján a dombormű megrendelői az évszámot meghatározták . 6. A Supanich-imakönyv A reprezentatív, nyilvánosságnak szánt művek mellett Szent István alakja a személyes használatú emlékeken is feltűnik. Supanich György győri éneklőkanonok nyomtatott misekönyvét kézzel festett előzéklappal díszítette, amely afféle exlibrisként a tulajdonos címerét ábrázolja . Az 1668-as dátumot viselő lapon az ovális keretbe foglalt, lebegő címer két oldalán Szent István és Imre, illetve Szent László és - a kanonok személyes védőszentjeként - Szent György áll. István király szakállasán, magyar ruhában, fején koronával, kezeiben pedig jogarral és országalmával jelenik meg. A pergamenlap kompozíciója - talán reprezentatív funkciója okán is - a hivatalos művészet mintaképei nyomán, a nemesi armálisok megoldásait követve készült. Ezeken az adományozott címer képét némelykor a magyar szenteket felvonultató keretbe foglalták, ekként hangsúlyozva, hogy az armálist az uralkodó magyar királyként állította ki . A Supanich-misekönyv előzéklapján a szent királyok s így Szent István is a nemzeti identitást hangsúlyozó egyéni devóció emlékei. 7. A karmeliták főoltárképe Az új évszázad eljövetelével megváltoztak azok a feltételek, amelyek korábban meghatározták Szent István kultuszát. A törökkel szembeni felszabadító háborúk lezárultak és az ellenreformáció is diadalt aratott: az ország lakosságának többsége visszatért a katolikus hitre. Ezek a körülmények átalakították első királyunk szakrális tiszteletének és ehhez kapcsolódva a Patrona Hungáriáé eszmerendszerének kereteit is. Aktualitás híján megszűnt harciasan török és protestáns ellenes élük. Szent István országfelajánlása a hazai közvélemény számára ezentúl a katolikus Magyarország identitását és ezzel együtt a rendi államberendezkedés történeti és szakrális legitimációját fejezte ki: első királyunk népét a pogány barbárságból kivezetve teremtette meg a keresztény, azaz katolikus államot s intézményeit, amelyet - a felajánlást elfogadva - Mária szentesített . A nemzeti történelem és a katolicizmus ilyetén való szétválaszthatatlan egybefonódása Szent István személyében különösen al163