Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38.2000. Szent Lipót kultuszát: a győrin kívül a bécsújhelyi Mária-oszlop valamint Szakolca 1699 után épült plébániatemploma tanúskodik erről (Tóth 1985, 182.). E példákban bizonyára nem csupán Kollonich magándevócióját kell látnunk, aki személyes védőszentjének tiszteletén munkálkodott, hanem a politikusét is, aki a szent kultuszának terjesztésével a Habsburg-ház dinasztikus propagandáját is szolgálta. A feltétlen udvarhű Kollonich ugyanis számos magas tisztséget viselt (titkos tanácsos, 1672-től a Magyar Kamara elnöke, 1692-től az udvari Kamara elnöke, 1695-től pedig főkancellár) és befolyásos tagja volt a bécsi kormányzatnak. Szent Lipót azonban nem magányosan szerepel a győri Mária-oszlopon, hanem Szent István alakjával együtt, amely tovább bővíti az értelmezés lehetőségeit. Ugyanis Budavár visszavételével és a nyomában megindult felszabadító háborúval egyidejűleg felvetődött Magyarország eljövendő státuszának kérdése is . Kollonich püspök e vitában elfoglalt álláspontját a párba állított szobrokkal demonstrálta, amelyek Magyarország és az osztrák tartományok összetartozását, a Habsburg-birodalom egységét és a szentek jelképezte országok sorsközösségét hirdették. 4. A jezsuita rezidencia lépcsőházának freskója Néhány évvel később, 1697-ben készültek a jezsuiták rezidenciájának lépcsőházát ékesítő falképek, amelyek a Máriát dicsőítő Salve Regina kezdetű antifóna egyes sorait illusztrálják. Az ősi szöveghez rendelt képek azonban a beiktatott új motívumok révén túlmutatnak a puszta megjelenítésen s az aktualizálás határozott szándékáról tanúskodnak. Az egyik kis medalionban az országot a töröktől felszabadító Lipót császár és Lotharingiai Károly herceg, a Budát megvívó hadak fővezére, Szent Istvánnal és Imrével együtt könyörögnek Máriához (Szilárdfy 1999, 83). Velük szemben a nemzetközi törökellenes szövetséget, a Szent Ligát létrehozó XI. Ince pápa látható. Szent István a hagyományoknak megfelelően szakállasán, fején koronával, palástot viselve, ám ikonográfiájában szokatlan módon, imára kulcsolt kézzel jelenik meg. Mellette Lipót császár a diadalmas hadvezérek pózában, vértezetbe öltözötten áll. A két figura kontextusában István a katolikus Magyarország megalapítójaként, Lipót pedig vele párhuzamba állítva, mint a szétszabdaltság kora után az ország újraegyesítőjeként, második államalapítóként szerepel. Ezen túlmenően egymás mellé helyezett alakjaik egyaránt hirdetik - az első és az aktuális uralkodó személye révén - a magyar történelem egészét átfogó Mária tiszteletet - hisz a képecske mégiscsak egy Mária-himnuszt illusztrál - és 161