Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. tekintettek az ellenreformációs hevületű rendre, amelytől előjogaikat s nyugalmukat féltették. Ennek ellenére 1627 őszén mégis megnyithatták iskolájukat, Szent Ignácnak ajánlott templomukat azonban csak 1635-ben kezdték el építeni. A Jézus Társaság-béli atyák rendkívüli céltudatossággal fogtak hozzá hitvédő és -terjesztő munkájukhoz, amelynek során a helyi közösség fontosabb társadalmi csoportjainak tekintélyes és mérvadó tagjait igyekeztek megnyerni. E szempont vezérelte őket újonnan épült templomuk berendezésekor is, amelynek érdekében még a rendi szokásokon is túlléptek. A mellékoltárok felállításához a vár német és magyar katonasága, a polgárság és a megyei nemesség prominens személyiségeit nyerték meg, mint adományozókat. Ezen túlmenően az egyes oltárok programját is személyre szabottan készítették el, figyelembe véve a donátor származását, társadalmi állását. A Magyar szentek oltárát Péchy Ferenc, a vármegyei nemesség egyik, Győrött lakó tagjának költségén emelték . Retábulumképén a magyar szentek - Szent László és Szent Imre valamint Szent Adalbert és Szent Márton - Máriát ábrázoló, Patrona Hungáriáé feliratú pajzsokkal védelmezik a törökök nyilaitól az angyal tartotta címer képében megjelenített országot. Felettük, égi víziókén az országfelajánlás jelenete látható: az agg, ősz szakállú István király teljes uralkodói díszben, hermelingalléros palástban, térdre ereszkedve nyújtja át az országalmát a Szűzanyának s ölében tartott Gyermekének. Az oromzati képen Mihály arkangyal sújt le lángpallosával a törökökre és a melléjük állított protestáns prédikátorokra. Az oltáregyüttes képi programja a korabeli magyar társadalom két legégetőbb problémájára, a török veszélyre és a nemzetet megosztó hitvitákra reagál, természetesen katolikus-jezsuita szempontból. Mindez a végvárrá lett s felekezetileg megosztott Győrött különösen aktuális volt. A program alapját a megújuló katolicizmus legnagyobb hatású gondolata, a Patrona Hungáriáé eszmerendszere adta. Ez utóbbi kiindulópontja Szent István Nagyobb Legendájának egyik félmondata, amely arról tudósít, hogy első királyunk Magyarországot Mária védelmébe ajánlotta. A középkor évszázadaiban mindvégig elevenen élő gondolat a XVI-XVII. század fordulóján, a protestantizmus térhódításával és a török veszedelemmel összekapcsolva nyert új aktualitást s jelent meg a prédikációs irodalomban, majd a képzőművészetben. Eszerint Mária István felajánlása nyomán Magyarország védasszonya (Patrona Hungáriáé) s az ország az ő királysága (Regnum Marianum). Tisztelete biztosítja - hangzott a korabeli katolikusok érvelése - az ország virágzását s a magyar fegyverek győzelmét: a török veszedelem tehát nem más, mint büntetés az igaz katolikus hit elhagyása 158