Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Székely Zoltán: Szent István barokk képkultusza Győrött

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. s Mária megtagadása miatt. A bajok eltávoztatásának egyetlen útja ezért, ha a protestánsok visszatérnek őseik hitére s újra Nagyasszonyukként tisztelik a Szűzanyát. E gondolatrendszer kidolgozása és széles körben való propagálása a jezsuiták, az ellenreformáció legcéltudatosabb képviselőinek tevékenységéhez kötődik . Többnyire ugyancsak ők álltak a téma képzőművészeti megjelenítésének kezdeti kísérletei mögött is: térítő munkájukban ugyanis mindenkor fontos szerepet szántak a művészet mozgósító, agitatív erejének. A XVII. század végéig azonban nem alakult ki egységes ábrázolási típus, a létrejött művek más és más módon jelenítették meg az alapkoncepciót. A győri oltár kiemelt jelentőséggel bír e kísérletező korszakban, egyrészt mert a korábbi, kisgrafikai próbálkozások után ez az első, monumentális műfajú képviselője a Patrona Hungáriáé gondolatrendszerének; másrészt itt jelenik meg elsőként az országfelajánlás effektív gesztusa. Ugyan még nem a XVII. század végétől kanonizálódó formában, azaz a királyi korona Máriának történő felkínálásával, hanem az országalma átnyújtásával, amely ugyanúgy az ország feletti hatalom szimbóluma. A Mária s ölében tartott Gyermeke előtt térdelve ajándékot átnyújtó, királyi díszbe öltözött ősz szakállú aggastyán képéhez a mintát minden bizonnyal Királyok imádása jelenetek adták (Szilárdfy 1999, 72). Sajátos módon azonban az országfelajánlás s vele Szent István alakja kissé háttérbe szorul a kompozíció egészén belül. A főjelenet fölé helyezése és kisebb léptéke a kép struktúráján belül mintegy értelmező szerepre kárhoztatja: az előtérben játszódó eseményeket, pontosabban a Máriát ábrázoló s Patrona Hungáriáé körirattal ellátott pajzsok használatát magyarázza illetve indokolja. E pajzsokat magyar szentek tartják: úgy tűnik, hogy a programadók számára fontosabb volt felvonultatásuk, mint maga az országfelajánlás aktusa. Az egész alakban ábrázolt szentek azonban nem csupán védelmezői az országnak, hanem közösségük egyben a katolikus Magyarország megtestesítője is. 3. A Mária-oszlop A XVII. század utolsó évtizedeiben még két olyan, Szent István ábrázolását is magában foglaló együttes készült, amelyek törökellenes élük okán egy csoportba sorolhatók a jezsuiták oltárával. Amíg azonban az utóbbi defenzív hangvételű, addig az előbbiek már a felszabadító háborúk győzelmeit ünneplik. Az ország fővárosa, Buda 1686-os visszavételének - és saját bíborosi kinevezésének - emlékére állítatta 159