Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - Bánhegyi Miksa: Szent István alakja egyházi szövegekben

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. fogalmazódik meg a magyar egyház Szent István királyról alkotott képe. "Tökéletes ember, apostolunk és atyánk, katolikus uralkodó, nagy szent": ezekből a megállapításokból kiindulva a legendák és Intelmek nyomán nem csupán a szent király jellemét állítja elénk, hanem a Szent Korona-tan elvét is kifejti a bíboros. "Szent István koronája a nemzet felfogása szerint mintegy tovább viszi a szent király vérének jogfolytonosságát: szimbolikusan egyesíti a királyt és a nemzetet; magába foglalja, megszemélyesíti és közvetíti az összes alkotmányos jogokat, amelyeknek ősforrása az Isten, amint ezt a szent koronán levő ikonok is jelképezik. (...) A szent korona... szépen szimbolizálja Krisztus egyházának egyetemességét és mutatja hazánk középponti helyzetét nyugat és kelet között, de bizonyítja mindkettőtől való függetlenségét is." Serédi végkövetkeztetései a következők: "Válságos időkben alapította, szervezte és szilárdította meg első szent királyunk a magyar hazát és mentette meg a kalandozó rokonnépek sorsától a nemzetet. (...) Szent István valóban világviszonylatban is egyike volt a legkiválóbb uralkodóknak, a magyar történelemnek pedig senkitől felül nem múlt legnagyobb alakja." 1946. augusztus 20-án a "harmadik történelmi bujdosásából visszatért" Szent Jobb előtt mondta el Mindszenty József prímás első Szent Istvánról szóló beszédét. Most "sűrű, sötét az éj, a lét és nemlét kérdése ott van a béketárgyalások asztalán", s ebben a sorsdöntő órában állítja elénk az államalapító király alakját, aki nem csupán a kereszténységet honosította meg hazánkban, hanem "a maga politikai lángelméjével és világos történeti küldetéstudatával minden téren mélyreható, hatalmas átalakulást kezdeményezett: ...a törzsszerkezet lazasága helyébe a nemzeti egységet, az Európa-ijesztgetés, a nyugati városok és kolostorok kapuján le-lecsapó villám szerepe helyébe az európai test-vérközösséget." "Nem támadott, de a magyar terület- és jogállományt vasakarattal védelmezte Nyugat hatalmaival szemben." Az egész beszéd, mint azt az utolsó idézett mondat is mutatja, a II. világháborút követő nehéz évek magyarságához szól, s nem titkoltan benne van Mindszenty állásfoglalása a várható békediktátummal szemben. A Szent Jobb 1988. évi országjárásának első állomásán Paskai László érsek köszöntötte és búcsúztatta az ereklyét. Beszédeiben hangsúlyozza, hogy kettős a megemlékezés, "magyar népünk országalapító művére, magyar egyházunk pedig a Krisztus követésében kiemelkedő szentre" emlékezik. Benne látjuk "magyarságunk alapját és forrását" is, ezért "nemcsak a szentnek kijáró tisztelet övezi őt". A Szent Jobb ereklyéje "magyarságunk megtartásának is drága ereklyéje lett". Szent István jobbja 140