Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)

Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

TANULMÁNYOK ARRABONA 38. 2000. 28 A helytörténeti irodalom és a közvélekedés a püspöki kápolnát Dóczy-kápolna néven ismeri, noha a Dóczy név használata a Nagylucsei családdal kapcsolatban a 15. század végén helytelen (ld. Daróczy 1938.), értelmetlennek véljük egy újabb elnevezés bevezetésének kísérletét. 29 Kisebb időrendi zavar látszik az évszámok körül, hiszen 1486-tól Nagylucsei már egri püspök, ám az évszámok vélhetően az általa megkezdett építkezések befejeztet jelzik. 30 A gótikus mérmüvek és osztópárkány darabjait az ásatás során a kazamata feletti betöltésben találtuk meg. A mérmüvek eltávolítására, az osztópárkány lefaragására a Kastélybástya kiépítésekor került sor. A mai mérmüvek és ablakok neogót szerkezetek, a Lippert József által 1858-ban végzett restaurálás eredményei, miként a kápolna bútorzata is. A déli ablak mérművei megélhették, ám túl nem élték a Lippert féle helyreállítást, helyükre a déli oratóriumablak került. 31 A két persely es konzol megmaradt, hasonlóképpen az egyetlen lánckieresztő nyílás, benn a csiga vas tengelyével. A konzolok közötti küszöböt egy másodlagos felhasználású élszedéses keretkő alkotta, melynek profilja megegyezett a 14. századi palota keleti homlokzatának megmaradt ablakával. Mint írtuk ezen keleti homlokzaton a 15. század végén egy későgótikus ablakot helyeznek el, nyilvánvalóan a korábbi helyén. 32 A kutatás során másodlagos helyzetben megtalálták a tető és a megemelt toronyfal közötti vízelevezetésre szolgáló kővályút. A későgótikus torony zárópárkánya a barokk, volutás osztópárkány vonalában volt. 33 Az egyszerű profilú párkány a kapu szárköve mellett függőlegesre fordult és lefutott a kőkonzol síkjáig. A megoldás a későgótikus építészetben általánosan elterjedt. 34 Ez a homlokzat ma az emeleten a püspöki terasz hátfala, a földszinten pedig a kazánház hátfala. Utóbbi falban 1973-ban kerültek elő az emlegetett középkori nyílások. 35 Erre utal a földszinten egy osztófalban lévő későgótikus ajtókeret. A palota északnyugati sarkánál lévő támpillérben megtalált 14. századi téglafalazat megegyezőnek tűnik az Angielini metszeten ábrázolttal és addig tart a metszeten az északi palota. 36 Mivel itt van ma a konyha, csupán az erkély területén vizsgálódhattunk. A konyha mai formájában legkésőbb a 19. század második feléből való. Az erkély helyreállítási terveit Sedlmayr János készítette, a kivitelezést az OMF Soproni Kirendeltsége végezte. Az erkélyről eddig megjelent publikáció: Sedlmayr 1992. 37 ld. 6. jegyzet 38 A 16. századi erődítési munkálatokra és a korábbi szakirodalomra részletesen Id.: Vizi 1989. Veress 1993. és Pálffy 1999. munkákat. 39 Villányi 1882. 35. 40 Pálffy 1999. 92-97. 41 Az adatot Dávid Ferencnek köszönöm. 42 Villányi 1882.45.: "A régi vár területén lévő nagy pincét nem találták jól épültnek. A pincéből a Dunához vezető kaput, melyen át a bort szokták volt beszállítani elzáratni ajánlják..." Utóbbi kapu egyszerű, profil nélküli kövekből faragott félköríves nyílás, belső oldalán tokhoronnyal. Hasonló keretezésű ajtók készültek ekkor az északi szárny földszintjén, a kútházban és a borospincénél is. Ásatási megfigyeléseink arra utalnak, hogy a kazamata keleti hosszfala felett vagy fakerítés húzódott, amelyet lebontottak a tárház építésekor, vagy a prof untházat eredetileg fából kívánták fölépíteni. 43 Erre utal a jelentés: "A Duna-bástyától a várkastélyig fekvő két erőd mostani alakjában marad, míg a fontosabb erődítések el nem készülnek" (Villányi 1882.44.) Az erődök akár a középkori bástyák is lehettek. 44 A torony helyreállítása során lebontották a 16. századi téglaköpenyt, visszaállítván a Mátyás-kori kifestést. Az eredeti Anjou-címer helyett annak rekonstruált másolata került 110