Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. (Győr, 2000)
Tanulmányok: - László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata
TANULMÁNYOK ARRABONA 38 . 2000. vissza falba. Hasonlóképpen leválasztották a falról a címereket is, másolatokkal pótolván azokat. 45 A kapu előtti árkocskát északról tömör fal, keleten a kazamataboltozat, délen a kápolna északkeleti fala határolta. A csapóhíd oldalsó megtámasztására a torony déli támpilléréhez egy téglaívet feszítettek. Acsapóhíd előtti területen bizonyára pallókkal fedték le a hídként működő szerkezetet, ugyanis a 18. századi betöltési réteg a kazamataboltozatig tartott. 46 A földszint feletti boltozat megállapíthatóan későbbinek bizonyult az oldalfalaknál, míg az emeleti boltozatok esetében formai alapon állítjuk későbbi voltukat. A kapualjban az újonnan kialakított átjárókat ill. a csúcsíves korábbi kapukeretet okker-szinű keretező festéssel díszítették. 47 A napjainkban kútháznak nevezett pinceelőtér falából került elő a falkutatás során egy ún. csatos tégla, 1568-as évszámmal. Ez a legkorábbi megmaradt évszámos tégla a városból, mert a korábbi híradásokban szereplő, a Sforza-bástya bontásából előkerült 1561-es és 1571-es téglák elvesztek. Apinceelőtér eredetileg teljes szélességében nyitott volt az udvar felé. 48 Az erkély keleti lábai közé falat húztak és egy kutat alakítottak ki az ív alatt. A kút falából északnak tart egy még fel nem tárt folyosó, amely a korábbi folyópartra vezető kijáró helyett létesült. Szintje gyakorlatilag megegyezik a menekülő folyosó kijáratának küszöbszintjével, (a kútra ld. Kozák 1962.53-58.) amely mintegy 8 méterrel van mélyebben a mai udvarszintnél. 49 A falak Hans Preiner várkapitány bélyeges tégláiból - HP bélyeg - épültek. 50 Napjainkban került új helyre a püspöki és káptalani levéltár, az egykori prófuntház északi szárnyának emeletére. Az átszállítást és az anyag rendezését, restauráltatását két lelkes fiatal levéltáros végezte. Csak remélni tudjuk, hogy az iratanyag feldolgozásában is részt vesznek a következő esztendőkben. 51 A boltozatban és a lépcsőben lévő bélyeges téglák évszámai: 1739 és 1740. A lépcső á belső keleti falsíkig tartott, onnan létrával lehetett mélyebbre jutni - miként ez a jégvermeknél szokásos. 52 Dávid Ferenc szíves közlése 53 A téglabélyeg szerint 1862-ben. A kutatók a torony téglapárkánya mögött befalazva simítófát találtak, rajta ceruzával írás: "Herczeg Josef Kűmives leg 1864-ben" Az 1981-es toronyhelyreállítás során igyekeztek megtartani a vár állapotra utaló csonka torony jelleget. Az íves barokk órapárkány visszaállítása a kompromisszum jól sikerült eredménye. A helyreállítás tervezője Gábor Jenő, statikusa Urbán István volt. 54 Nem kívánván vitába szállni más szakterület szakembereivel, csupán megjegyeztük, hogy a támpillérekel "megerősített" falak egykori külső járószintje 8 méterrel volt mélyebben mint az új támpillérekhez tartozó szint. Vagyis a palota északi falai mélyebbre nyúlnak mint az erősítő támpillérek alapozási síkjai, tehát a támpillérek erősítés helyett "lógnak" a középkori falakon. Kompromisszumként a támpillérek felső füleit visszabontották, közel az első emeleti járószintig. 55 A törmelékben zöld, fehér és vörös festésű vakolatdarabok mellett egy 1933-as fém kártyanaptárt találtunk. 56 Az 1980-84 közötti kutatások összefoglalása már előadásként elhangzott az 1992-ben Pécsett a magyarországi középkori püspöki rezidenciák témájában megrendezett Castrum Bene III. konferencián. Az előadásokat közlő kötet még napjainkban is szerkesztés alatt áll. Az utóbbi évek megfigyelései módosították az akkor felvázolt képet, így nem zárhatjuk ki, hogy az esetleg megjelenő Castrum Bene III. kötet egy közel évtizeddel korábbi, napjainkra meghaladott tanulmányt fog tartalmazni. 111
