Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Recenziók - Kiss Jenő: Mihályi nyolcszáz éves (Tóth László)

RECENZIÓK ARRABONA 37.1999. maga életét. Az 1198-as esztendőben III. Béla királyunk ha, Imre már két éve uralkodott, s 160 évre vagyunk Szent István és 103 éve Szent László halálától. Mihályi nevének első írásos említése 32 évvel korábbi Belednél, 28 évvel Csornánál, de megelőzi történelmi városaink nevének írásos említését is, Pápa 27 évvel, Keszthely 49 évvel, Brassó 54 évvel és Kolozsvár 77 évvel később szerepel oklevélben. "Nyolcszáz esztendő. Bizony nagy idő!" - sóhajt fel visszatérően Kiss Jenő, akinek Mihályi község a szülőfaluja. Szeretett szülőföldjéről így írt a recenziót készítőnek: "S persze szívből jött itt minden: boldog gyermekkorom képei elevenednek meg előttem, a szegénység ellenére is gazdag évek, védettségtudat, a bőven kapott szeretet a szülőktől, a rokonoktól, a szellemi ébredésem és a többi." Mihályi indíttatását mindvégig megőrizte, nyelvi tradíciói és szokásai inspirálólag hatottak személyiségére, s ma már az ELTE tanszékvezető tudós professzora, tíz kötet szerzője és számtalan értekezés alkotója.. A szerző a kötet II. fejezetének elején a Mihályi falunév etimológiai eredetére ad tudományos választ: az Imre király által kiadott oklevél szerint Csák Ugrin győri püspök megkapta a királytól a felségsértés bűnébe esett Pál, soproni várjobbágy Mihályi nevű birtokát. Az oklevél híven megőrizte a falu 12. századi nevét ("Mihál"), amely egyházi-latin közvetítéssel került a magyar nyelvbe. Hogy ki volt személy szerint a Mihály nevű tulajdonos, arról hallgatnak a történeti források. A "Mihál"-név később több alakváltozáson ment át, a 15. század elején nyerte el mai formáját. Nyelvészeti szempontból mindenképpen szerencsés körülmény, hogy az oklevél megőrizte az akkori mihályiak közül 54 lakosnak a nevét. A női nevek közül az "Emelev" lánynevet emeljük ki, mai értelmében az emlőre vezethető vissza. Az "Ioatec" kislánynév a ma játékkal kapcsolatos személynév. A férfi nevek közül a "Bene", amely a Benedekből létrejött becézőnév, a "Dume" (mai Demeter), a "Micuse" (mai Miklós) szintén becéző formának felel meg. A "Sida" fiúnév, amely Zsidának hangzott, egyházi közvetítéssel a mai Zsigmondra rímel. A "Tumpa" családnév a Tompa eredetije, míg a "Zumbot" fiúnév és a "Zumbotca" kislánynév a szombat főnévre vezethető vissza. A mihályiak bizonyára nagy érdeklődéssel olvassák a családnevek eredetéről szóló magyarázatokat. A 17. században felbukkanó nevek közül van olyan név, amely etnikai hovatartozásra (Horváth, Németh, Tóth) utal, van, amelyik településhez (Zsirai), megint mások foglalkozáshoz (Varga, Kovács, Molnár, Lakatos) kötődnek. A Garab családnév személynévből származik, a Kiss és a Nagy családnév valamelyik ős alacsony ill. magas termetére utalhat. Beszédes emlékei a múltnak a dűlőnevek. Ezek elnevezését az esetek többségében a valamikori tulajdonosok adták, ill. az utókor a hajdani tulajdonos nevéről keresztelte el a határrész nevét. Itt van például a Csernel-tag, mely nevét Chernél Kálmánról, Sopron és Vas megyék magasrangú hivatalnokáról kapta. Mihályi Ernő (Mihályi szülötte) a jeles bencés paptanár emlékirata szerint Chernél rendelkezett a nevéről elkeresztelt határrésszel. Szenvedélyes vadász lévén 1860ban Mihályi vadászatok címmel vadászati beszámolót tett közzé, amely dokumentatív értéke mellett szépírói erényekről is tanúskodik. Vagy a Bartadeckitagot Barthadeiszky Mihályné (aki nagyanyja volt Chernelnek), Sopron vármegye 473