Arrabona - Múzeumi közlemények 37/1-2. (Győr, 1999)

Recenziók - Dr. Környei Attila: Gróf Széchenyi István gondolatainak gyűjteménye (Buday Miklós)

RECENZIÓK ARRABONA 37.1999. A kötet vonatkozásában a válogatás szempontja szubjektív. Ahogy ő látja, ami neki fontos ma, itt a Széchenyi életműből azt válogatta e kötetbe. Kényszerű korlátok közé szorított válogatás a legfontosabbnak ítélt témakörökre. Környei Attila az utószóban kiemeli: "...némileg hangsúlyosabb lett az általánosabb filozófiai, világnézeti és erkölcsi tartalmú rész..." És miután a könyv az 1848-as forradalom 150. évfordulójára jelent meg, az eseményekre vonatkozó szövegrészek kellő hangsúlyt kaptak. Megszívlelendő a következtetése: "a Széchenyi szövegekben rejlő, azokból kiolvasható világlátás, erkölcsi és nemzeti tanítás ma is időszerű." Lényegesen különbözik szerkezetében, tartalmában és képanyagában ez a válogatás az első kiadástól, ha lehet egyáltalán ilyen indítékok és módosítás esetén második kiadásról beszélni. Számomra inkább egy új önálló kötetet jelent ez a mű ebben a műfajban. E kötetben a három fő részbe úm.: Vallomások önmagáról / A világ dolgai / A haza sorsa témakörökbe kerültek az egyes idézetek. Függelékben találhatóak a szövegközlések forrásai, az idegen szavak és kifejezések magyarázata és a képek jegyzéke. A képek zárják a kötet. Szeretném kérni a Tisztelt Olvasót, hogy lapozza fel a kötet 169. oldalát és pillantson a forrásként megjelölt írásokra annak érdekében, hogy képet alkothasson az írott életmű nagyságáról. 25 önálló kötet, két többkötetes vaskos gyűjtemény, egy háromkötetes válogatás, egy történeti összeállítás képezi a forrásanyagot. Mind Széchenyi írása. Szinte teljes a sor, de a hiányérzetemnek hangot adva megemlítem még a napló teljes német nyelvű hatkötetes változatát, amelyből több helyen közöl fordítást a szerkesztő. Az életműhöz tartozik még egy pár kötet, melyből válogatásra érdemes gondolatot nem merített a szerkesztő. (A "... Híd-Egyesülethez irányzott jelentése ..." című, a Pesti por és sár 1830-40 között írott töredéke, valamint a Beszédei c. kötet, mely csak áttételes forrásnak tekinthető.) Bíztatni szeretnék minden érzékeny lelket, hogy tartsa kézközeiben ezt a könyvet. Széchenyi nem könnyű olvasmány. Még akkor sem, ha tagolt gondolatokat, rövid idézeteket tartalmazó válogatást olvasunk. Olvasásának technológiája van. Nem lehet akármikor és akárhogy olvasni. Magányt és fogékony szellemet igényel a könyv. Azt nem ajánlhatom senkinek, hogy kiolvassa a gyűjteményt. De merítsen belőle gyakran. Legyen mindig kéznél, ott és úgy ahol a Bibliának is lennie kell, csapja föl valahol, és hagyja, hogy vezessék őt a szavak! Az olvasás közbeni gondolatokat gyakran megállásra készteti az értelem. Néha csak szórói-szóra világosodik meg a gondolati lényeg, néha fellapozva az eredeti könyvet kell keresni, ellenőrizni a nagyobb szöveg- és gondolati környezetet. Gazdagság élményt nyújthat ez a magányos szembesülés, - ahogy általában a meditáció pillanatai - hiszen ez igazi találkozást jelent Széchenyivel, a feladatainkkal, a hazával szembeni kötelezettségekkel, önmagunkkal. Széchenyi szókincse nem azonos a mai ember szókészletével. Fogalmazása gyakran költői. Természetesen sokszor van régies íze a mondatoknak, gyakran más az értelme a szavaknak, mint ahogyan azt ma használjuk, néha felleljük a szavak eredeti értelmét, s ha figyelünk rímeket, ritmusokat is találunk mondataiban. Néha az okfejtés hosszadalmas, néha pedig csak párszavas, nehéz, 455